Újratervezés

Egy ritkán szóba hozott közlekedési szabályra hívta fel a figyelmet pár héten belül többször is a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Szombaton már a második közleményt adta ki, amelyben felszólította az autósokat, hogy mivel a párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a KRESZ szerint jobbra tartási kötelezettség van, ezt tartsák is be. A szokatlan akcióra azért szánta el magát az állami vállalat, mert félt bennünket, autósokat, akik esetében azt tapasztalja, hogy bár az M7-es autópálya Székesfehérvártól Budapest felé háromsávos, a külső sávot nem vagy alig használjuk. Azaz hiába enyhülhetne még egy sávon a forgalom zsúfoltsága, intenzitása, az autósok csak kettőn haladnak. A középső és a belső sávon. Mindez összefügg sok olyan balesettel, amely a Balatonról Budapestre hazainduló nyaralók tömegei és e megváltoztatandó szokásuk miatt következik be.

Mindez valóban igaz lehet, de ezen idegesítő magatartás felelőssége nem kizárólag az autósokat terheli. A rendőrség például rendszeresen nyújt riasztó példát a közlekedési szabályok be nem tartására. Sokan olvashattak az elmúlt hetekben arról a rendőrautóról, amely megkülönböztető jelzés hiányában, indokolatlanul, elviselhetetlenül hosszú ideig haladt az M3-as autópálya belső sávjában, óránként 120 kilométeres sebességgel. A mögötte haladó autósok a hajukat tépték, de nem merték jobbról megelőzni a rendőrautót. Azért nem, mert jogkövető módon egyrészt betartották a KRESZ-t, amely szerint az autópályán nem szabad jobbról előzni, másrészt ismerve a rendőrség sokszor tapasztalható fafejűségét, nem mertek ujjat húzni a béna vagy egyszerűen csak szemétkedő hatósági személlyel, aki – ingerelve az embereket – megengedte magának, hogy a kötelező jobbra tartás szabályát ne tartsa be.

E szabály rendszeres áthágása azonban a rendőrségnél sokkal inkább terheli a közútkezelőt, amelynek feladata, hogy útfenntartó tevékenységével zavartalan közlekedést biztosítson minden közlekedő számára, s amely „a kezelésében lévő több mint 31 ezer kilométernyi országos közúthálózat fenntartási és üzemeltetési munkálatait látja el”. Elmondom, miért. A KRESZ globális és univerzális jogszabály, nagyjából-egészében azonos a különböző országokban. A kötelező jobbra tartás például egy olyan intézmény, amely majdnem mindenütt azonos. Nyugat-Európában ezt láthatóan a hatóságok és a közlekedési vállalatok komolyan is veszik. Amikor ott egy autópályán – de minden más esetben is – egy sáv elfogy, akkor ez mindig a belsőt érinti. Ezzel minden autós arra van késztetve, hogy egyrészt indokolatlanul ne használja a belső sávot, másrészt arra, hogy amikor vezet, akkor magától értetődővé váljék számára a jobbra tartás szükségessége. Magyarországon mindez épp fordítva van. Ha háromból kétsávossá vagy kettőből egysávossá válik az autópálya – vagy bármilyen másfajta út –, szinte kizárólag a külső sáv fogy el. Ami arra készteti az autósokat, hogy általában a belső sávban autózzanak, illetve arra, hogy a külsőben lehetőleg ne, hiszen az elfogyhat. Pedig a KRESZ szerint a külső sávban vannak jó helyen. Ellentétben a magyar utakat kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. szabályaival, amely a KRESZ félreértelmezésével nyomást gyakorol az autósokra, hogy szabályt sértsenek, illetve azt éri el, hogy számukra a jogalkotók logikájának éppen a fordítottja legyen a fő szabály.

Azzal egyetérthetünk, hogy valamit tenni kellene. Az állami vállalat vagy ésszerűsítse a közúti jeleket a KRESZ-szel összhangban, vagy kezdjen el lobbizni a törvényhozóknál, hogy nálunk a balra tartás legyen kötelező. Mert az a legrosszabb, amikor két szabály kioltja egymást.

Mielőtt még elfelejteném: Isten éltesse Lovas István újságírót, aki pénteken volt 70 éves!