Pedig hosszú időn keresztül csodájára járt a világ, hiszen művészetet oktatni tán a legnehezebb feladat az összes közül. Nem véletlenül irigykednek ránk máshol még mindig emiatt, és próbálják megtanulni tőlünk, mitől működhet jól ez a csodálatos rendszer. A Kodály és tanítványai által tételesen kidolgozott iskolai tantárgy a nemzeti népdalkincs és a zeneelmélet gondosan megtervezett és élvezhető átadása segítségével univerzális zenei tudást és muzikalitást nyújt a gyerekeknek, de akár felnőtteknek is. Amelynek segítségével az ízlés és a muzsika belső logikája alapján, azaz zenei nyelven tudnak különbséget tenni értékes és értéktelen között, legyen szó a világon a legkülönbözőbb korokban létrehozott művek, zenei műfajok és alkotások bármelyikéről. S amely amellett, hogy tökéletesre csiszolja a ritmusérzéket, azt is bebizonyította a világnak, hogy nem létezik az úgynevezett botfül, amely a közhiedelem szerint megváltoztathatatlan egyéni adottság. Hogy a tiszta hallás igenis tanulható és kifejleszthető, amely forrása a szabadságnak és a boldogságnak, legyen szó a zene alkotásáról vagy akár csak a befogadásáról.
A miniszter akciójára tehát nem az a jó válasz, hogy „Balog Döglégy Zoltán” zümmögött egyet. Hanem a kórusszövetségé, amely bejelentette, hogy azonmód hozzákezd a munkához. Minden iskolának lesz egy szakember által vezetett kórusa, amelyeknek próbái védett időben fognak lebonyolódni. Hozzátették azt is, hogy a program korszerű lesz, tartalmazza majd a tanárképzés, a továbbképzések tartalmi megújítását és a megfelelő énekes segédanyag kidolgozását. Mi természetesen támogatjuk őket.
