Megfontolás tárgyává kellene tenni például titkosszolgálati eszközök bevetését a bonyolult korrupciós esetek felderítésénél. Ismeretlen eredetű, nagyarányú meggazdagodás esetén és bizonyos bűntetteknél a büntetőeljárásokban meg kellene fordítani a bizonyítási terhet. A vagyon eredetét ne a hatóság, hanem a gyanúsított bizonyítsa. Az elkobzás, lefoglalás rendszerében már az eljárás kezdetén akadályokat kell állítani a kérdéses vagyonok eltüntetésének.”
Íme egy másik idézet is. A kormánytanácsadó Századvég egyik vezetője, Lánczi András egy hete ezt nyilatkozta: „Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. [ ] Mára olyan jelentésbővítésen ment keresztül a fogalom mind a balliberális, mind a radikális jobboldali ellenzék szóhasználatában, hogy az orbáni politika teljes elutasításának a szinonimája lett. A korrupciónak van 13-14 kidolgozott társadalomtudományi értelmezése. Ám az nem szerepel köztük, ha a nemzeti érdekért tesszük ezt vagy azt, az eleve korrupció. [ ] Ezért tévedés a »maffiaállam« kifejezés is. Mi jut az ember eszébe a maffiáról? Az ellenfelek fizikai megsemmisítése. Kit öltek itt meg, szeretném megkérdezni!” Kérdés, hogy vajon mi változott meg jobban. A korrupció vagy a Fidesz?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!