Nem érv a hungarikum

Érdekes vita pattant ki egy külföldi vállalat és a magyar állam között.

Az ugyancsak hungarikumként nyilvántartott gyulai és csabai kolbász esete szintén káosz. A szabályok szerint valamiért Gyulán is készülhet csabai, Békéscsabán pedig gyulai kolbász. Mindkét város honlapján az szerepel, a termékek kizárólag a környéken tenyésztett sertésekből készülhetnek, de valójában külföldről behozott, akár fagyasztott alapanyagokat is tartalmaznak. Botrány az is, hogy 130 kilós sertéseket is földolgoznak, holott a vastagkolbászoknál legalább a duplája indokolt. A legfeltűnőbb azonosság egyébként e termékekben az, hogy az inakat nem szedik ki a húsból, mint más boldogabb országokban, hanem ezzel együtt töltik bele a kolbászba. Csakis ennek tulajdonítható, hogy valóban kialakult már egyfajta nemzeti identitás a kolbászokat illetően. Az a kulturális tapasztalás, hogy étkezés után a szájpadlásra és a nyelvtőre feltapadt inak csak heves öklendezéssel távolíthatók el hatékonyan. Ez is valami.