A jelenség mások fejében is zavart okozott. 1999 táján történt az is, amikor valamelyik cikkünk után fölhívott a Külügyminisztérium egyik fontos tisztviselője, hogy közölje: hagyjuk békén Berkowitzot, mert ezzel tönkretesszük a kormány amerikai zsidó kapcsolatait. Az igény elképesztő volt. Létezhet, hogy a jobboldali kormány befolyásos amerikai zsidó kapcsolatait egy minden hájjal megkent üzletember jelenti? A cikksorozat természetesen folytatódott. A magyar vállalkozók sérelmére elkövetett ügyek sorra lelepleződtek, a bíróságon pedig lassan-lassan megszülettek az üzletembert elmarasztaló jogerős ítéletek.
És akkor most itt van a miniszterelnöki tanácsadó Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke, akinek vezetése idején a cigány kisebbség körülményeinek javítására szánt százmilliók nem jutottak el a megfelelő helyre, és azóta sem kerültek elő. Az egyik minisztérium 1600 millió forintot követel vissza a cigány szervezettől. S miközben a sajtóban elképesztő részletek láttak napvilágot, az adóhatóság egy éve még mindig csak nyomoz, a rendőrség pedig csak most lát hozzá. És ki tudja, miért, most érkezett el az a pillanat, amikor Lázár János kancelláriaminiszter kijelenti, hogy szerinte Farkast azért piszkálja a sajtó, mert cigány.
A feltételezés nemcsak sértő, de ennek hangoztatása rendkívül káros is. A törvény előtti egyenlőség alól a származás sem jelenthet kivételt, a felelőtlen kijelentés pedig befolyásolhatja a bűnüldöző szervezeteket. Az adónyomozók, rendőrök és ügyészek figyelmét ezért föl kell hívni arra, hogy a miniszter nem tudja, mit beszél.
