A politika mindebből hosszú ideig semmit sem értett. Bár a Kárpát-medence klímája, földje, levegője kiválóan alkalmas jó minőség előállítására, a jogszabályok alakulását a mai napig a minőség iránt érzéketlen lobbik mozgatják. A megfelelő hazai alapanyag beszerzése a mai napig nagy gond. A minőség iránt hagyományosan tompa magyar állam ébredezik valamelyest, de sajnos még nem lépte át saját árnyékát. Nem segít abban, hogy a hosszú évtizedek óta folyamatosan romló szakképzés színvonala emelkedhessen. A fejét a homokba dugja, és teljhatalmat biztosít az iparkamarának, amely a szakképzés színvonalát sem tudja biztosítani. A gasztronómiát lobbisták, marketingesek, pénzemberek szemüvegén keresztül, azaz sajátos érdekek mentén szemléli. Ezek az emberek most elérkezettnek látják az időt, hogy az MGE – állami segítség nélkül elért – teljesítményét, eredményeit magánosítsák.
A gasztroforradalmat a szakértelem indította be. Mára azonban ezt a szakértelmet kezdték el háborúskodásnak nevezni, hogy mumust csináljanak belőle. Nem szép dolog.
