Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon – ezt vetette oda a Magyar Nemzet újságírójának foghegyről az utcán egy eseményre sietve Wellmann György. A Kúria polgári kollégiumának vezető bírája szerint esetükben nem másról, csupán „devizahiteles ügyekből élő” ügyvédekről van szó. Wellmann György megállapítása körülbelül úgy értelmezhető, hogy a devizahiteles-ügyvédek szakmai meggyőződés és tudás nélküli, az ügyfeleiket csak látszatból képviselő, igazából őket kihasználó, a saját meggazdagodásukkal törődő szélhámosok. Ugyanakkor fölmerül a kérdés, hogy a Kúria vezető bírája vajon továbbra is megérdemli-e egy ilyen megjegyzés után a közbizalmat és az őt övező köztiszteletet. Kritikája azt jelenti-e, hogy az igazságszolgáltatás nem térhet le arról az útról, hogy megtalálja a törvényes utat és a társadalom megelégedésére megnyugtatóan lezárja a pénzintézetek és az évek óta létbizonytalanságban élő devizahitelesek közötti vitát? Vagy valami mást? Ahhoz, hogy ehhez a válaszhoz közelebb jussunk, érdemes fölidézni, mi is vezetett a bíró durva felfortyanásához.
Mint ismert, nyilvánosságra került Wellmann Györgynek egy levele, amelyben a bíró a bankszövetség – egy máig nem ismert – megkeresésére válaszolt hivatalosan. Ebben azt írta, egy a bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott, az adósoknak kedvező ítéletet nem tart irányadónak. Azt is közölte a bankosokkal, intézkedett arról, hogy ezt a határozatot, illetve az arról szóló közleményt a Kúria vegye le a honlapjáról, mert az ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. Emellett azt is jelezte a bankszövetségnek, hogy az érintett tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.
Mindez akkor történt, amikor a devizahitelek körül tapintható volt a feszültség. A botrányt borítékolni lehetett. A levél miatt ügyvédek, bírák és adósok is tiltakoztak. Hét devizahiteles-ügyvéd kezdeményezte a köztársasági elnöknél, hogy induljon fegyelmi eljárás Wellmann-nal szemben. A Kúria elnökétől, Darák Pétertől pedig azt kérték, hogy az ügy kivizsgálásának idejére függessze fel. Az ügyvédek szerint a levelezés egyértelműen az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat rendíti meg. Úgy értékelték Wellmann írását, hogy nem hajlandó tudomásul venni: a bírák Magyarországon függetlenek, ítélkezésükben nem utasíthatók, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve. Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fóruma így fogalmazott: szükségesnek és elkerülhetetlennek tartjuk a jogfogyasztó polgárokat arcul csapó Wellmann György lemondását a Kúria polgári kollégiumvezetői tisztségéről. A tiltakozásból az adósok is kivették részüket, tüntetést szerveztek a Kúria elé.
