Az ipari állattartás állatjóléti és közegészségügyi kérdéseket is fölvet. A zsúfolt csarnokok méltatlan körülményeket teremtenek az állatoknak, ahol baromfinak látszó mutánsokat termelnek. Azért, hogy a gazdaságok olcsón megelőzzenek betegségeket, az állatok tömegének növelését hormonokkal gyorsítják föl, és a még fel nem állt immunrendszerük miatt a baktériumok okozta esetleges fertőzések kialakulásának megakadályozására a takarmányba anélkül kevernek antibiotikumokat, hogy az állatok megbetegedtek volna. Ezt a folyamatot a szakzsargonban úgy hívják, hogy hozamfokozás, és ez – ahogyan azt a korábbi tiszti főállatorvos, Kardeván Endre egy interjúban elmondta – szigorúan tilos. A gazdaságok gondosan titkolják, ha ilyet tesznek; azt azonban, hogy ez mégis mindennapos gyakorlat, többek között jelzi, hogy a boltokban kapható húskészítményeken időnként feltüntetik a csomagoláson, hogy az állat nem kapott hozamfokozót. Márpedig ha eleve tilos, akkor vajon miért írják rá? Ha pedig nem ürül ki az állatok szervezetéből az antibiotikum, akkor az az emberi szervezetbe is bekerül. Ami amellett, hogy rákot okozhat, az egész emberiségre veszélyt jelent, mivel egyre több baktérium válik rezisztenssé, érzéketlenné az antibiotikumokkal szemben.
Az állatjólét itthon leginkább viccek tárgya, az ezzel kapcsolatos problémák mostanára le is kerültek a napirendről. Sokan gondolják úgy, hogy a Négy Mancs gazdasági hátterének leleplezésével megoldottuk ezeket. Pedig nagyon is tévednek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!