Az ÉHE elnöke ezt követően levelet írt Pokorni Zoltán polgármesternek. Tekintettel a BRFK és a bíróság döntésére az elnök azt kérte, hogy a vitatott szabályszegések esetében az önkormányzat az általa megbírságolt összes járművezetőnek fizesse vissza a jogtalanul beszedett összeget. Ötvenezer forint ugyanis a polgároknak nem aprópénz. Ahogy az egyesület fogalmazott, a polgármester tegye meg ezt azért, mert az önkormányzatnak nem volt jogszabályi alapja a bírság kiszabására, és a tisztesség okán azért is, mert nem tett meg mindent a kerület választópolgáraiért, nem mérte fel a forgalmi helyzetet, nem tette meg a szükséges módosításokat, nem szüntette meg a jogszabálysértő, és így félreértést okozó jelzésrendszert. „Az egyesület álláspontja az, hogy ez a magatartás nem elfogadható egy polgári vezetésű, anyagilag nem rászoruló önkormányzattól!” A levélre nem érkezett válasz.
Az egyesület másik tagja személyesen tette föl kérdéseit a hivatalban. Két hónap hallgatás és várakoztatás után az aljegyző végre hajlandó volt vele találkozni. A fogadóórán végül egyszerre négy hivatali alkalmazottal cserélt eszmét, akik a kerületi média ájtatoskodó stílusával ellentétben úgy beszéltek vele, mint egy kutyával. Számon kérték, hogy az egyesület nem kért engedélyt, hogy használhassa a nevében a hegyvidék kifejezést, azután a szokásos módon leszidták, kioktatták, prédikáltak, mellébeszéltek. A bírságok visszafizetéséről mindeközben mélyen hallgattak.
Na ez az, ami most már nem megy. Egy önkormányzat nem játék, és még csak nem is politikai termék. Akkor sem, ha néhány ember ezt hiszi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!