Magyarország 54 millió euró segélyhitelt szán az árvizek miatt a Niger folyó szabályozásához szükséges tervek elkészítésére Nigériának. A hírt az afrikai állam vízügyi minisztere jelentette be, a magyar külügyminisztérium megerősítette a hírt. Mint írták, a nigériai vízügyi hatóságok kértek segítséget a magyar kormánytól. Ha az elképzelések valóra válnak, a 16,5 milliárd forintnyi, a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelt az állami Eximbank biztosítja a munkához úgy, hogy azt nem a nigériai államnak, hanem közvetlenül a vízügyi terveket elkészítő magyar exportőrnek fizetik ki. Az ügy a rácsodálkozáson túl nem váltott volna ki erősebb érdeklődést senkiből, de valami közbejött.
Tucatnyi dühös, nálunk élő, egyesületbe tömörült nigériai a magyar parlament előtt kezdett tiltakozni az ügylet ellen. Levelüket elküldték Orbán Viktornak és Áder Jánosnak is, kérve, hogy Magyarország erre a célra ne adjon kölcsönt. Több érvet is fölsorakoztattak, miért büdös nekik az egész. Leginkább azért, mert az árvizek miatt bár valóban szükséges a Niger folyó szabályozásához szükséges tervezés, úgy vélik, nem ez a legfontosabb teendő az országban. A megbízható ellátáshoz szükséges elektromos hálózat kiépítése, illetve a kellő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása előrébb való. Kórházak és iskolák építése, a terrorizmus elleni küzdelem is fontosabb cél, ahelyett, hogy fölösleges hitelekre és tanulmányokra szórják el a pénzt. A hitelt szerintük nem a meghirdetett célokra fogják elkölteni, hanem leginkább magánzsebekben fog eltűnni, visszafizetése pedig tovább nehezíti majd Nigéria helyzetét.
Félelmüknek lehet alapja, hiszen az afrikai állam az egyik legkorruptabb a világon. Nem oszlatja el az aggályokat az sem, hogy a hírek szerint a leendő megbízás érzékelhetően nem pályáztatás eredményeként születik meg, hanem amiatt, hogy Magyarországot az ottani kormányzat vízügyipari nagyhatalomnak tartja. De a tiltakozók nem álltak meg itt az érvekben, és hogy közvetlenül is érzékelhetővé tegyék számunkra is, mi a tét, az ENSZ menekültügyi statisztikáit citálták, amelyek szerint most már onnan érkezik a menekültek majdnem 15 százaléka Európába, és ez a bevándorlók legnagyobb számát jelenti. Márpedig ha a korrupció és a szegénység növekedése miatt még nyomorultabb lesz a helyzet, az útnak indulók száma is nőni fog. Nigéria budapesti nagykövetsége nem értett egyet demonstráló állampolgáraival, a tiltakozást elítélte, szerencsétlennek és hazafiatlannak tartva azt.
A kérdés már csak az, hogy egy ilyen különös helyzetben Magyarország számára mi a teendő. A korrupció ugyanis mindenütt fölzabálja a közbizalmat. A nigériai civilek által fölsorakoztatott érvek komolyak, akkor is, ha a nagykövetségük a lehető legegyszerűbben kezeli azokat. Az, hogy a hazai mérnöki tudásnak ilyen ismertsége van, és hogy magyar mérnökök külföldről kapnak ilyen nagyságú megbízásokat, mindenképpen üdvözlendő, kár volt 2012-ben öncsonkítást végrehajtva kivégezni a vizesszakma csúcsát jelentő Vitukit. Azonban a világ egyik legkorruptabb országától érkezett felkérés, illetve a kiválasztás és a kifizetés eddig megismert körülményei óvatosságra adnak okot. Elengedhetetlen lesz a legszigorúbb ellenőrzés. Magyarországnak és az Eximbanknak sem hiányzik más, mint hogy egy nemzetközi korrupciós botrány gyanújába is belekeveredjen. Egy szó, mint száz, a sok őrültség közepette sem árt időnként észnél lenni.
