Nigériai bevándorlók tüntettek a korrupció ellen Budapesten

Magyar kölcsönből készülne milliárdokért egy tanulmány, miközben az afrikai országban asztal és villany sincs minden iskolában.

„Nem lehet csendben maradni! Ki kell menni az utcára és tiltakozni kell a korrupció ellen!” – az ismerős szavak most éppen nem valamelyik magyar ellenzéki politikus szájából hangzanak el, hanem a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesületének alelnökétől, miközben a transzparensekkel felszerelt maréknyi tüntető a Blaha Lujza térről a Kossuth térre tart. „Nemet mondunk a kölcsönre!” – áll az egyik, kézzel írt transzparensen angolul, míg a másikra azt vésték fel, szintén angolul, hogy „A Magyarországon élő nigériaiak elutasítják az 54 millió eurós kölcsönt”. 

A furcsa menet rendőri felvezetéssel, a járdán tart úti célja felé – majdnem több az őket kísérő rendőr, mint a tüntető. Az alelnök az útvonal megbeszélésekor el is mondja a tüntetést biztosító tisztnek, hogy ez egy békés felvonulás, nem akarják se a gyalogosokat, se az autósokat megzavarni. Ilyesmi nem is történik, de a közel húsz nigériai tüntető nem marad feltűnésmentes, ahogy a Blaháról az Astoriára, majd onnan a Miniszterelnökség Wesselényi utcai épületéhez sétál. A kis menet tábláit mindenki elolvassa, és bár a legtöbben reflexből valamiféle migrációügyi tüntetésre gondolnak először, tévedniük kell. 

A tüntetés oka ugyanis egy 54 millió eurós, azaz 16 milliárd forint értékű kölcsön, amit a tervek szerint Magyarország ad Nigériának egy tanulmány elkészítésére. A tanulmány a Niger és Benue folyók vízelvezetéséről és üledékének állapotáról szólna, a cél pedig az, hogy csökkentsék az áradások okozta károkat a térségben. A kivitelezésben Suleiman Adamu nigériai vízügyi miniszter közlése szerint később magyar szakemberek is közreműködnének. A tüntetést szervező egyesületnek nem is feltétlenül a céllal van baja, ahogy annak is örülnének, hogy magyar szakemberek dolgoznának Nigériában. 

A problémát abban látják, hogy Nigériában hatalmas gondot okoz a korrupció, és ez a helyzet szerintük a tavalyi rezsimváltás után csak rosszabb lett – az ország külső adóssága például az egekben van. A tüntetőkkel beszélgetve kiderül, hogy ugyanabban a szövetségi államban, ahol a szóban forgó, költséges folyószabályozást már régóta tervezik, vannak olyan iskolák, ahol a gyerekek a földön ülve tanulnak. Szerintük tehát előbb az iskolákra és a kórházakra kellene inkább pénzt költeni, és a migrációs hullám miatt aggódó magyar kormány is jobban járna hosszú távon, ha nem korrupciógyanús tanulmányokat finanszírozna, hanem más utakon segítene a nigériai életszínvonal javításában. 

„A magyar kormány talán nem is tudja, milyen korrupciós hálóba lép be ezzel” – jegyzi meg egy tüntető, miután a Wesselényi utcában átadják a petíciót. A tüntetők másik gondja egyébként az, hogy az egész üzlet átláthatatlan, többszöri megkeresésükre sem kaptak kielégítő választ a részleteiről. A folyószabályozást ugyanis már az előző elnök alatt elkezdték, aztán a projekt félbemaradt, pedig rengeteg pénzt elköltöttek az előkészületekre. „Valami maradandóra kéne inkább költeni, nem igaz?” – teszi fel a kérdést a szervezet alelnöke, aki egyébként 37 éve él Magyarországon, de folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai eseményeket. „És magyar szempontból is: évtizedek óta itt adózom, ebben a 16 milliárd forintban az én adóm is benne van. Lenne mire költeni ezt pénzt itt is, nem?” – teszi hozzá. 

A Kossuth téren újabb petíció cserél gazdát, majd a maroknyi tüntető összeáll egy percre, hogy a John Lennon-féle Give Peace a Chance refrénjének dallamára elénekeljék: „All we are saying / We don’t need loans” – azaz: „Csak annyit mondunk / Nem kérünk kölcsönt”. Ezután pedig a szervezet elnöke, Frederick Omoyoma Odorige vág bele egy beszédbe, amelyben elmagyarázza a minden szempontból egyedi tüntetés motivációját, amelyben kitér a migrációra is. Szerinte nem azért hagyják el az országot honfitársai, mert Nigéria szegény, hanem mert az országot vezetők zsebre teszik a pénzeket. Szerinte nagyon furcsa dolog, hogy egy 180 millió lelket számláló ország egy tízmilliós országtól kér kölcsönt egy ilyen projektre. „Tolvajok!” – kiabál közbe az egyik tüntető angolul, mire a többiek is skandálni kezdik a szót. 

Az elnök szerint a probléma az, hogy a nigériaiak túl sokáig voltak csendben. Sokkal húsba vágóbb problémákkal kell megküzdeniük nap mint nap, minthogy egy ilyen tanulmányra ennyi pénzt költsenek, ráadásul külföldi kölcsönből. Ilyen probléma például, hogy az ország jelentős részén nem megbízható az áramellátás, és az emberek nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű ételhez. Szerintük a kormánynak és az elnöknek ezekkel az ügyekkel kellene inkább foglalkoznia, ezért arra kérik a magyar kormányt, hogy ne adja oda ezt az összeget, a nigériai kormányt pedig arra, hogy vizsgálják ki ez az ügyet. „Nigéria az első” – ismétli meg zárásként a Donald Trumpéhoz hasonló szlogent az elnök, amit ezúttal a tüntetők is visszhangoznak.

Ahogy a maroknyi csapat búcsúzkodni kezd, mi azért még vetünk egy gyors pillantást a vizes vb-re épült, valamilyen okból 3,1 milliárd forintba kerülő ugrótorony csonkjára, mielőtt sarkon fordulunk.