Negyven új megállapodást írt alá Putyin és Hszi Pekingben, a partneri együttműködés volt a fókuszban

Moszkva és Peking új szintre emelte szövetségét Vlagyimir Putyin 25. kínai látogatásán, ahol a felek nemcsak energetikai és világpolitikai kérdésekről egyeztettek, hanem a kulcsfontosságú együttműködési megállapodásukat is megújították. A Kreml beszámolója szerint közel negyven megállapodást írtak alá, miközben Oroszország Kína-függősége soha nem látott szinten van.

Az orosz és a kínai elnök (Fotó: AFP)

Az orosz–ukrán és a közel-keleti háborúk szintén napirenden voltak. Ukrajna tekintetében Kína hivatalosan továbbra is semleges álláspontot képvisel, ugyanakkor bírálta az Oroszország elleni nyugati szankciókat. Az iráni–amerikai konfliktus kapcsán pedig Kína mielőbbi rendezést vár. 

A Kreml beszámolója szerint szerdán mintegy 40 megállapodást írtak alá.

A kínai–orosz viszony

A két ország gazdasági kapcsolatai az orosz–ukrán háború kitörése óta tovább mélyültek. Kína ma Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere: miközben Moszkva egyre inkább kínai technológiára és alkatrészekre támaszkodik, Kína vásárolja fel az orosz olajexport közel felét. A kínai alkatrészek az orosz fegyvergyártásban, köztük a támadó drónok előállításában is fontos szerepet töltenek be. A nyugati vállalatok kivonulása után pedig az orosz belső piacot jelentős részben kínai fogyasztási cikkek helyettesítették.

Alexander Gabujev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója szerint a kínai–orosz kapcsolat rendkívül egyenlőtlen, és a szerdai megállapodások vélhetően a kínai feltételek szerint születtek. Úgy fogalmazott: 

Oroszország teljesen Kína zsebében van, így Kína diktálhatja a feltételeket.

A látogatás különösen nagy figyelmet kapott, mivel néhány nappal korábban Donald Trump is Pekingben tárgyalt Hszi Csin-pinggel. Orosz lapok Trump kínai útját eredménytelennek nevezték, miközben azt hangsúlyozták, hogy Peking Oroszországra megbízható partnerként, az Egyesült Államokra pedig riválisként tekint. 

Ahogy arról lapunk is beszámolt az  Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Oroszország az elmúlt években rendkívül erős függőségi helyzetbe került Kínával szemben.

Korábban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a viszony, mert Oroszország az Európai Unióval is tudott kereskedni és Ázsiával is, és volt valamiféle diverzifikáció az energiaexport és a technológia területén is

– hangsúlyozta. A szakértő rámutatott: az orosz–ukrán háború miatt kivonuló nyugati cégek miatt Moszkva gazdasági mozgástere jelentősen beszűkült. 

Az orosz energiahordozóknak most Kína és India a legnagyobb felvásárlója, azonban, mint azt az év elején is láttuk, India amerikai nyomásra fel tudta függeszteni az orosz energiaimportot. Orosz szempontból jelenleg Kína az egyetlen olyan megbízható partner, aki továbbra is vásárol orosz energiát

– emelte ki. Bendarzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország kapcsolatában erőteljes eltolódás alakult ki. Putyin huszonötször volt Kínában és negyvenszer találkoztak a kínai elnökkel különféle platformokon, és ebből is látszik az erőteljes aszimmetria. A szakértő szerint Kína az elmúlt évek egyik legnagyobb nyertese lett geopolitikai értelemben.

Borítókép: Az orosz és a kínai elnök (Fotó: AFP)