A felmérés szerint a lakosság majdnem hatvan százaléka tudja, hogy ha közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, akkor a vissza nem fizetett pénz – a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően – peres eljárás nélkül végrehajtható. A negyven év alattiak ugyanakkor kevésbé tájékozottak, közülük csak minden második volt tisztában ezzel. A válaszadók valamivel több mint fele tudta, hogy magánkölcsönöknél is lehet kamatot kérni.
„A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés erős biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze a hitelt. Egy közjegyző által készített szerződés azonban az adóst is védi, hiszen csak annyit és akkor kérhetnek tőle, amit a szerződésben kikötöttek” – teszi hozzá a MOKK elnöke.
A fizetési meghagyás hatásos megoldás
A kölcsönadónak akkor is van lehetősége követelése érvényesítésére, ha nem készült írásos szerződés vagy közjegyzői okirat a kölcsönről. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy kisebb összegű, legfeljebb hárommillió forintos tartozások esetén ehhez fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie egy közjegyzőnél, 3 és 30 millió forintos összeg között választhatja a fizetési meghagyást és a pereskedést is, harmincmillió forint felett csak bírósági út járható.
Ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódhat. A közjegyzők tapasztalata szerint azonban az adósok jelentős része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!