A jelentésben a politikus kitért rá, hogy messze a legnagyobb problémát a hamisított méz térnyerése jelenti az EU belső piacán, ami miatt – elsősorban a nagy méztermelő tagállamokban – a méz felvásárlási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest. Ami reménytelen helyzetbe taszítja az európai méhészeket. A méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék, ezért ezzel nemcsak az uniós méhészek védelmében, hanem fogyasztóvédelmi, sőt közegészségügyi indokok miatt is foglalkozni kell. A tarthatatlan helyzet megnyugtató rendezése érdekében a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól joggal várható el, hogy a jogszabályok betartására kényszerítsék a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket. Az elfogadhatatlan folyamatokat ismertetve egy bolgár hozzászóló elmondta, hogy a Bulgáriában kapható mézek összetételük szerint csupán egy százaléka bolgár, 99 százaléka pedig Kínából származó anyag. A megoldás sarokköve Erdős szerint az lenne, ha a megfoghatatlan „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkén feltüntetnék, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan mely ország(ok)ból származnak, méghozzá olyan sorrendben, ahogyan a végtermékben szereplő mézek aránya kinéz. A jelentést, amelynek javaslatai a magyar mézágazatra is jótékony hatást gyakorolnának, novemberben fogadja el minden bizonnyal a bizottság és januárban az Európai Parlament.
Szóval, tisztelt Erdős Norbert, büszkék vagyunk önre! Amit képvisel, kulcsfontosságú nekünk, méztermelő magyaroknak. Arra biztatjuk, hogy abba ne hagyja!
