A különlegesen jó élelmiszerek védjegyeket kapnak. Ennek gyakorlata idehaza őskáosz, teljesen értelmetlen, nem segít a tájékozódásban. Itt van például a Magyar Termék védjegy, amelyet a vállalatok egy bonyolult szabályrendszer szerint és egy kalap pénz befizetése esetén tüntethetnek föl termékeiken. Azért vállalhatják mégis a procedúrát, mert a hazai fogyasztók körében az ilyen áruk állítólag nagyon népszerűek.
Így kerülhetett a Magyar Termék védjegy használói körébe például az Apagy-Tész 2007 Kft. Róla az ismertetőből nem tudható meg semmi. De ott van Cseh Istvánné ugyancsak az ismeretlenség homályában tartott tésztagyártó üzeme, a letagadhatatlanul magyar Coca-Cola, illetve az a Sweeter nevű cég is, amelynek bugyuta emblémájában egyetlen magyar szó sincs („handmade with love”), és amely ekképp jelzi, hogy jó úton jár: „Először Kardos Kürtőskalács néven kalácssütéssel kezdtünk, aztán megfűszereztük tevékenységünket kürtőskalács sütő gép értékesítéssel.” Akadnak még érdekes példák, érdemes végiglapozni az összes szereplőt. Például ezt a védjegyet használja a magyar fülnek jól csengő Hawle Kft. is, amely, igaz, nem élelmiszert gyárt, hanem tűzoltócsapokat, víz- vagy gázellátáshoz, szennyvízelvezetéshez szükséges karimákat, csőidomokat és megfúróbilincseket. A vállalat alapítói a Hawle Ausztria, a Hawle Németország és a Fővárosi Vízművek voltak. Az ismertetőből azonban nem derül ki, hogy a védjegy használatát a vállalat azért – bocsánat, azután – nyerte-e el, mert utóbbi már nincs a tulajdonosok között. A Gazsi Hús Kft. sem piskóta, amely ismertetőjében – bár együtt szerepelnek a védjegylistán – „lealázza” a multikat, majd a legkevésbé sem viccelődve így keveri a szezont a fazonnal: „A fő szempontok közt szerepelt az is hogy a darabszám ne menjen a minőség rovására, ennek garanciáját az adja, hogy Magyarországon bejegyzett cégünk Magyarországon fizeti adóját.”
És akkor jöjjön a listáról a Klenáncz méhészet, amely szintén védjegyhasználó. Klenáncz József termékeiről szólva két dolog mindenképpen kiderült már a Magyar Nemzet olvasói számára. Egyrészt az, hogy miközben a világ orvostársadalma évek óta harsonákat fúj amiatt, hogy az emberek sokszor fölöslegesen szednek antibiotikumot, aminek beláthatatlan következményei lesznek az emberi faj baktériumok ellen folytatott harcában, addig az üzletember az antibiotikumokkal szennyezett mézeiről szólva azt üzente a fogyasztóknak, hogy nem kell nyávogni, egy kis maradvány nem árt meg senkinek. Másrészt ez a méhészet a magyar akácmézet kínai anyaggal összekeverve árulta, amitől az egész szakma és az összes fogyasztó haja égnek állt.
Ugyanilyen védjegyet tüntet föl termékein a Detki Keksz Kft. is, amit különösen hitelessé tesz, hogy a védjegyet kibocsátó Magyar Termék Nonprofit Kft.-nek a Detki az egyik tulajdonosa. A kekszcég egyébként hasít idén, egyik terméke a mezőgazdasági szakkiállításon (OMÉK) elnyerte az agrárminisztérium Kiváló Magyar Élelmiszer díját is. Ha valaki nem ismerné föl, ez a vállalat gyártja a „háztartási keksz” nevű valamit, amit régebben a gyomorrontásos gyerekekbe azért erőltettek, hogy legyen valami a szerencsétlenek üres hasában.
A minisztérium listáján is sok minden található, a halászati termékek kategóriája azonban valamiért teljesen üres. Korábban volt például „fagyasztott halászléalap” nevű gusztustalanság, de már lekerült róla. Van azonban olyan, valóban kitűnő alapanyag, amelynek lenne helye egy hiteles fölsorolásban. Valószínűleg nem véletlen, hogy ezeken nincs ott. Ahogy nem véletlen az sem, hogy a Magyar Gasztronómiai Egyesülettől viszont Aranyszalag minősítést kapott, és hogy a legjobb magyar éttermek kapkodnak érte. Ez az akasztói sziki ponty.
