Legfrissebb, szeptember 22-i számunkból ajánljuk:
Jogok, pofonok
Már a magyar parlament sem vitatja, hogy a lakáson belüli erőszak súlyos társadalmi gond, amellyel foglalkozni kell. Van azonban olyan része a kérdésnek, amely az utóbbi napokban felbolydult nőjogi szervezetekben is tabutémának számít: hogy az áldozatok jelentős részben férfiak. (21., 28–29. oldal)
Elbringásodás
Szeptember 22. az autómentes világnap, mely Budapesten immár nyolc éve a nagy biciklis felvonulás, a Critical Mass ideje is. Ebben az évben azonban a látványos felvonulás elmarad. Kürti Gábor, az egyik fő szervező szerint ugyanis a lázadás ideje lejárt: olyan ütemben, mint nálunk, Európában sehol nem nyer teret ez a közlekedési forma. A budapesti biciklis forradalom győzött, elérkezett hát a konszolidáció ideje. (23. oldal)
Szegény gazdagok
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Szíriában nem bírnak a kormányerők a felkelőkkel. És ez fordítva is igaz: patthelyzet látszik kialakulni a küzdelemben. A csata a nemzetközi „hadszíntéren” dőlhet el, ahol a felkelők ideiglenes kormány létrehozásán fáradoznak, amely hitelesen képviselheti őket a nagyvilág előtt. (24–25. oldal)
Az utolsó vágás joga
A Magyar Mozgókép Közalapítvány tízmilliárdos adósságának fejében ismét állami kézbe, pontosabban a Magyar Nemzeti Filmalap kezelésébe került a Mafilm és a Magyar Filmlaboratórium. Vajon hogyan tudja az állam nyereségessé tenni és a magyar filmgyártás javára hasznosítani a nagy értékű ingatlanokkal rendelkező, veszteségesen működő cégeket? (26–27. oldal)
Kábel a rengetegben
Egy nap alatt három kábellopás is történt szerdán Budapesten, két hét viszonylagos nyugalom után ismét sűrű napja volt a BKV üzemzavar-elhárítóinak. Az egyik helyszínen ráadásul életveszélyes állapotot hagytak maguk után a tolvajok. (27. oldal)
Deficit
Ismét vihar kerekedett az Újszínház körül. A lassan megnyugvó kedélyeket Csurka István kései darabja, A hatodik koporsó borzolta fel. Az antiszemitának tartott szöveg egyelőre az irattárba került. Hab volt a tortán Derzsi János botrányos távozása. (30–31. oldal)
Rozsdaövezet
A budai vár Oroszlános udvarába érkező külföldi turisták az épület jelenlegi funkcióját csak a legritkább esetben találják ki segítség nélkül. Az Országos Széchényi Könyvtár bejáratát többnyire kegyeleti helynek nézik. Hatalmas ravatalozónak. Mindez nem is véletlen, hiszen az épület belsőépítésze az 1985-ben átadott intézmény bejáratánál szándékosan akart komor hatást kelteni. Így vált a nemzeti könyvtár bejárata a hazai könyvtárügy szimbólumává. (30–31. oldal)
Tangó és csárdás
Az argentínai télben tartották a latin-amerikai magyarok tizenegyedik néptánctalálkozóját. Az eseményre Brazíliából, Uruguayból és Venezuelából érkeztek táncosok, de a Kárpát-medence is képviseltette magát: az anyaországból zenészek és oktatók, a Felvidékről pedig fiatal táncosok mentek. A gálaest örömünnep volt egy maroknyi közösségnek abban az országban, ahol cseppet sem mennek jó irányba a dolgok. (32. oldal)
Tiltott sáv
Jelenlegi formájában a számítástechnika a szilíciumra épül. Ennek az anyagnak azonban megvannak a maga határai, így egyre sürgetőbb a technológiaváltás. Az egyik lehetséges jelölt a grafén. Magyar kutatók nemrég áttörést értek el ezzel az anyaggal, felfedezésüket pedig a világ egyik vezető szakfolyóirata közölte. (33. oldal)
Pirkadattól alkonyatig
Kevés fenyegetés foglalkoztatja és aggasztja jobban Amerika legismertebb politikai gondolkodóit, mint az, hogy fenntartható-e az Egyesült Államok szuperhatalmi státusa, és mi lesz akkor, ha fölébe kerekedik a legnagyobb rivális, Kína gazdasági és – főként – katonai erejével. (34–35. oldal)
Keresse szombaton a Magyar Nemzetet, és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!