Óvóhely – Magazin-ajánló

E heti Magazinunkban többek között az Amerikában élő történész, John Lukacs ad képet Magyarország helyzetéről, nacionalizmusról és patriotizmusról; Lovas István ismerteti két német újságíró Angela Merkelről szóló kötetét; és olvashatnak a serpák és a hegymászók közötti konfliktusokról is.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet, és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

„Vigyázat!!! Kint a felnőttek többen vannak”

Magyarországon évente harminc gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás miatt. Nem működik jól a jelzőrendszer, esetek tízezrei maradnak titokban. Bár a jóléti szolgálatok kétszázezer veszélyeztetett gyermeket tartanak számon, az intézkedések gyakorta elmaradnak. Kassai Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermektraumatológiájának vezetője mondja: mindig gyanús, ha úgy lehet vért venni egy gyermektől, hogy nem sír

Míg húsz éve 150 sérült gyermeket láttak el a traumatológián, ma már évente 16 ezret. Ha kell, Kassai doktor légpuskával meglőtt szemet operál, helytelenül az autó első ülésére ültetett kislány arcából szed ki 87 üvegszilánkot, napi rendszerességgel lát el tornaórán megsérült nebulókat. Előfordult, hogy valaki az apjának segített arrébb tolni a betonkeverőt, de a fogaskerekeknél nyúlt bele Most próbálják a kezét úgy megoperálni, hogy legalább tudjon vele írni.

Ellátott már húsz hónaposan lovas balesetet szenvedett csöppséget; a legkisebb gyermek, aki csúszdáról esett le, hathetes volt. Számtalan eset teljes családi diszfunkcióról árulkodik. Nemrég azzal állított be hozzá egy szülő, gyermeke egy hétig titkolta, hogy az ujjába beakadt egy horgászhorog. Míg a jog szerint ez véletlen baleset, a főorvos szerint inkább elhanyagolás, kiskorú veszélyeztetése, mert milyen szülő az, aki egy héten át nem veszi észre, hogy horog áll ki a gyermek ujjából. Az is elgondolkoztató, hogy miért nem mert erről szólni a gyermek. Szerinte mindezért a társadalom is hibás – olvashatjuk Varga Attila riportjában.

Az UNICEF a gyermekbántalmazások gyakoriságát és súlyosságát tekintve a világ legveszélyesebb helyei között tartja számon hazánkat, ahol a 0–14 éves gyerekek 5,7 százaléka súlyosan veszélyeztetett, elhanyagolt, bántalmazott. Itt, a gyermektraumatológián havonta több alkalommal is előfordul, hogy a kezelőorvos számára gyanússá válik a szülő által előadott történet gyermeke sérüléséről.

Gyakori, hogy a jelzőrendszer szereplői eltérően értelmezik a gyermekvédelmi törvényt, és így különféle módon ítélik meg saját szerepüket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén 2008-ban az ügyeletes orvost egy kórosan lesoványodott, kiszáradt gyermekhez hívták ki. R. Miklóska 13 hónaposan háromkilós volt. Éhen halt. AZ ÁNTSZ a vizsgálatban a védőnő és a házi gyermekorvos mulasztását állapította meg. A védőnő tudta, hogy a családi közeg veszélyezteti a gyermeket, de nem jelezte a gyermekjóléti szolgálatnak, a háziorvos pedig nem dokumentálta megfelelően az általa észlelt hiányosságokat. A mulasztások miatt a védőnőt és az orvost szakmai tanfolyamon történő megjelenésre kötelezték.

Kassai Tamás minden szakmai fórumon sokszor elmondta már: a háziorvosoknak évente jelenteniük kellene, hány gyermek sérültet láttak el, azt is jó lenne tudni, hogy melyik iskolában hány baleset volt. Javasolta, hogy minden gyanús ügy zárójelentése elektronikusan jelenjen meg a gyermekjóléti szolgálatoknál. Jó lenne, de nincs rá pénz, így sem bírjuk a sok papírmunkát – felelték neki.

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!