Áremelkedés – Magazin-ajánló

E heti Magazinunkban végigjárjuk az árvíz által érintett legkritikusabb pontokat, bemutatjuk, milyen egy húsz év munkájával felépített, sikeres hazai vállalkozás, és ellátogattunk a századik születésnapját ünneplő Széchenyi fürdőbe is.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

A folyó mentén élők jól ismerik a Duna szeszélyeit, de így is a legrosszabbra kellett készülni

Tízmillió homokzsák, hétezer katona, több tízezer önkéntes, közel tízméteres vízszint, intenzív védekezés több mint hétszáz kilométeren. A nyár eleji nagy dunai árvíz számokban kifejezve. Az elmúlt napokban jelen voltunk számos kritikus ponton. Láttuk, hogyan küzdenek a szivárgó védművek megerősítéséért a lakosok és a katonák Nagymaroson, pakoltunk homokzsákot Szentendrén és Tahitótfaluban, bepillantottunk a segélyszervezetek munkájába Visegrádon, bejutottunk a vízi mentőkkel az elzárt Kisorosziba, elkísértük a miniszterelnököt a Római-partra, végül megvártuk az apadást Baján. Közben beszéltünk önkéntesekkel, katasztrófavédelmisekkel, katonákkal, polgármesterekkel, miniszterekkel. Mindannyian hatalmas munkát végeztek, összefogásuk jelesre vizsgázott.

– Győztünk, aminek örülünk, s most rehabilitálódunk, mondja például az egyik önkormányzati képviselő Kisorosziban. A győzelem sajátos értelmet nyer itt, lévén a Duna a helyiek szemében nem ellenség, hanem tiszteletre méltó, tekintélyes élettárs, aki néha felszívja magát, kiterebélyesedik, kóstolgatja a partjára telepedett népeket, majd csillapodni kezd, lassít a tempón, végül visszatér medrébe. Kisorosziban minden őslakos így áll a történésekhez, nincs zúgolódás, teszik a dolgukat. A település viszonylag magasra épült, utcáit nem fenyegette az áradat, néhány, a parthoz közeli melléképületben, illetve az északi csücsökben lévő házban okozott csak komolyabb károkat. A kilencszázhetven lakosú községben ismerik a „kék asszony” szeszélyeit. Jól hangzana, hogy a kritikus időszakban pánik lett úrrá a lakosságon, készültek az evakuálásra, ám nem lenne igaz.

A nehéz napokat szinte minden más érintett helyszínen is nyugodtan, sőt jókedvűen vészelték át az érintettek, tapasztalatunk szerint az árvíz összehozta az embereket. Vagyis a nagy Duna nem csak vitt, hozott is.

Leginkább azt a közösségi élményt, amit az elmúlt évtizedekben kiöltek az emberekből. Barátságok köttettek, sőt még egy esküvő is a gátakon, az utcák, közösségi terek megteltek emberekkel. György Zsombor riportja.
(21., 28–29. oldal)

Ember a tejúton
Üzemének napi ezer tehén dolgozik, tejivóiba járni sikk lett a fiatalok körében, a magyar háziasszonyok pedig zokszó nélkül mennek vissza a friss kefirért. Cserpes István több mint húsz év alatt építette fel vállalkozását, de sikeréhez kellett az is, hogy ismét divat legyen a magyar. Hanthy Kinga interjúja. (23. oldal)

Méhkas
Valóban fordulat következhet be a szíriai polgárháborúban? A kormányhadsereg átvette a kezdeményezést, és sikert sikerre halmoz. Damaszkusz hadereje Aleppó ostromára készül a több mint két éve tartó, majd százezer halottat számláló kegyetlen öldöklésben. Szakértők szerint a rezsim nemcsak hadseregét szervezte át, hanem szövetségi rendszerét is megújította. Pósa Tibor helyzetelemzése. (24. oldal)

Meddig tart az örök hűség?
A nyugati politikusok családi élete a legtöbb esetben nyitott könyv. Így azt is tudjuk, hogy a nagy emberek házassága sokszor csak a fotókon álomszerű. Oroszországban azonban a vezetők hagyományosan jóval kevésbé tárulkoznak ki a világ előtt. Több-kevesebb sikerrel már a cárok és cárnők is szigorúan őrizték magánéletük súlyos titkait, az elmúlt évszázadban pedig teljesen homályban maradt a Kreml asszonyainak az élete. Stier Gábor oszlatja a homályt. (25. oldal)

Ezüstvidék
Hogyan alakultak ki a mai Argentína határai? Miért követeli magának a Falkland-szigeteket az az ország, amely nemigen válogatott az eszközökben az utóbbi kétszáz év területgyarapításai során? A kérdésekre Bereznay András keresi a választ. (26–27. oldal)

Hatos helyett hármas
Mi lesz a független, vagy ha úgy tetszik, alternatív hazai színjátszással? – merül fel a kérdés egyre gyakrabban nemcsak szakmai körökben, hanem a nézők soraiban is. Az utóbbi néhány év megszorításai következtében nem egy társulat ment tönkre, jutott a megszűnés szélére, volt kénytelen ideiglenesen lehúzni a rolót. Az okokra keresi a választ Pethő Tibor. (30–31. oldal)

Taps a meleg vízben
Százéves Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a Széchenyi, becenevén Szecska. A szecska szó felaprított zöld vagy száraz szálastakarmányt jelent, nem sok köze van a fürdőzéshez. Rejtély, hogyan kapta a Széchenyi ezt a nevet. Elterjedésére sincs magyarázat. A köznyelv néha véletlenszerűen alkot. Kő András írt születésnapi köszöntőt. (32. oldal)

Turnusváltás
Szívesen látott, jó vendégek az oroszok Hévízen. Kétszázan közülük már ingatlant is vásároltak a városban. Sármellékre vasárnaponként érkezik a moszkvai járat, néhány hete pedig Rigából is hozza a repülő a baltikumi és skandináv vendégeket. Keleti jómód nyugaton. Hanthy Kinga járt Hévízen. (33. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!