Megvalósult rémálom – Magazin-ajánló

E heti magazinunkban megszólal Pál Feri, a versenysportolóból lett angyalföldi helyettes plébános; áttekintést adunk nyaralási szokásainkról, lehetőségeinkről; s írunk arról is, hogy már a fiatalabb korosztály is egyre gyakrabban keresi örömlányok kegyeit.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

A világban informatikai háború folyik – mondják –, amelynek természetes velejárója az ilyen jellegű kémkedés. Háborúban még a szövetséges is gyanús, ezért a fegyvertársat is állandóan figyelni kell egyik szemmel. De kiben lehet akkor megbízni? – teszi fel a kérdést Pósa Tibor.

Elérkezett az informatikai kémkedés aranykora. Az amerikaiak a Prism szoftverrendszerrel szinte mindenhova bejutnak, legyen az elektromos úton tárolt személyes adat, a privát szféra titka vagy akár gazdasági dokumentum. Az amerikai hírszerzés úgy tarthat nálunk „házkutatást”, hogy annak a legkisebb nyomát sem fedezzük fel. A Prism mindenki szabadságát veszélybe sodorja.

Évekkel ezelőtt a Marylandben lévő Fort Meade-i NSA-főhadiszálláson Keith Alexander tábornok, a titkosszolgálat feje körbekísérve nyugati vendégeit, félig-meddig viccesen tett egy megjegyezést: „Egyszer majd lehallgatjuk az egész világot.” A kiválogatott látogatók mosollyal a szájuk szögletében jutalmazták ezt a humorosnak talált kitételt. Ma már látjuk, hogy fölösleges volt a derű.

Mint Edward Snowden volt NSA-ügynök kiszivárogtatásaiból tudjuk, az amerikai titkosszolgálat igen közel került e cél eléréséhez. Csupán 2013 márciusában világszerte 97 milliárd telefonhívást, internetkapcsolatot rögzítettek. Ennek 14 százaléka érintette Iránt, aztán következik Pakisztán, Afganisztán, de havi félmilliárd elkapott kapcsolattal jó helyezést foglal el a régi szövetségesnek kikiáltott Németország is. Napi négymillió hívás feljegyzésével ugyancsak elismerésre méltó helyen zárt a baráti Lengyelország; Franciaország és Olaszország napi kétmillió rögzített hívása elenyésző ebben a mezőnyben. A márciusi „lehallgatott” mennyiségnek három százaléka hazai, azaz az Egyesült Államokban rögzített beszélgetés.

Hogy mit jelent a lehallgatás mai formája? Már rég megvalósult a digitális átállás: a numerikus jeleket „fogják el”. Bár a célzott személyeknél az egész beszélgetést felvehetik, erre megvan a mód, de Snowden – dokumentumokkal alátámasztott – beszámolói arról szólnak, hogy a hívások úgynevezett metaadatait (adat az adatról) rögzítik, tehát erről a számról ezt hívták, mikor és honnan érkezett a hívás, mennyi ideig tartott. A szakértők a szerteágazó híváslistából bámulatos következtetéseket tudnak levonni.

Ha azonosították a személyeket, akikkel kapcsolatot tartunk, már szinte nincs is szükség rögzített beszélgetésre, a hívás sűrűségéből meg tudják mondani, miről is volt szó. Ha olyannal tartjuk a kapcsolatot, aki csak véletlenül kapcsolódik terroristagyanús személyhez, könnyen felkerülhetünk a szigorúan ellenőrzöttek listájára. Nagy eséllyel ezeknek már minden beszélgetését rögzítik, minden e-mail váltását figyelik. (21., 27. oldal)

Isten és a lélektan

Pál Ferinek szólítja mindenki. Előadásaira, ahol felmérések szerint több a hitetlen, mint a hívő, alig lehet beférni. Versenysportolóból lett szeminarista, majd pap. Az angyalföldi helyettes plébános talán a legismertebb egyházi személy az országban. Pető Tibor interjúja. (23. oldal)

Akad valaki

A társadalom egyértelműen elítéli a prostitúciót, annak visszaszorításáért minden követ megmozgat. Viszont hiába „védjük” a lányokat, ha közben a másik oldal igénye változatlan. Már a fiatalabb korosztály is egyre gyakrabban keresi örömlányok kegyeit – írja Szabó Emese. (24. oldal)