Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!
Szenzációs felfedezés István király „elveszett” fiáról
Lehet-e ezer év után újat mondani Szent István királyról? Úgy tűnik, igen, már csak azért is, mert a magyar középkori oklevélkincs jó részét még mindig nem dolgozta fel senki. Tavasszal egy fiatal történész, Mikó Gábor szenzációs felfedezésről számolt be az egyik történelmi folyóiratban. A herceg Esterházy-levéltárban fennmaradt kódexbe fűzött krónikában arra vonatkozó bejegyzést talált, hogy valóban volt Szent István királynak Szent Imre herceg mellett egy Ottó nevű fia is, akinek a létezését mér régóta sejtették a történészek. Mikó Gáborral Farkas Adrienne beszélgetett.
– Az internetes Wikipédia István királyról szóló szócikke már két herceget, nemcsak Imrét, hanem Ottót is megemlíti. Mit gondol, ez az ön kutatásainak köszönhető?
– Nem biztos! Volt két kései forrásunk az én felfedezésem előtt is, amelyek említették név szerint Ottó herceget, de ezek alapján senki sem merte biztosan kijelenteni, hogy Istvánnak létezett ez a fia is. Az egyik forrás egy német nyelvű krónika, amely 1500 körül íródott Karintiában, de az vele a probléma, hogy nem tudták a forrásait azonosítani. A másik a ferences prédikátor Laskai Osvát Szent István-napi prédikációja. Az ember az ilyesmivel azért óvatos, mert nem elsősorban történeti jellegű forrásról van szó.
– Hogy jutott el az Ottó herceg létét bizonyító leletig?
– Az ELTE-n végeztem, és ott folytatom a doktori tanulmányaimat is, amelynek középpontjában a középkori magyar törvények szöveghagyománya áll. Másodéves egyetemistaként véletlenül ráakadtam egy olyan Bernben fennmaradt – természetesen már kiadott – szövegre, amelyben találtam három törvénycikkelyt, amelyeket egy az egyben fellelünk Szent István törvényei között. Arról volt szó ezekben a törvényekben, hogy az egyházi emberek világi bíróság elé nem citálhatók. Attól függően, hogy melyik szövegváltozatról beszélünk, 55 vagy 56 Szent István-féle törvényről tudunk, ezek közül öt olyan van, amelyikről száz százalékig meg lehet mondani, mi volt a nyugati eredetijük. A többiről csak azt állíthatjuk, hogy nyugat-európai mintán alapulnak, de a magyar viszonyokhoz alakítva.
