Éjfélkor a szedőteremben – Magazin-ajánló

E heti Magazinunkban felidézzük a 75 esztendővel ezelőtt indult Magyar Nemzet születésének körülményeit, válaszokat keresünk arra, mi vezetett az egyiptomi vérontáshoz, és hogy van-e összefüggés az éghajlatváltozás és az emberi konfliktusok között.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

Hetvenöt évvel ezelőtt született meg a Magyar Nemzet első száma az Aradi utcában

Kisasszony, szívesen alkalmaznám a lapomnál az írásai alapján. Egyelőre azonban nincs lapom. Nemrégiben volt még, s állítólag lesz is. Ha bármi biztosat tudok, keresni fogom – mondta a margitszigeti nagyszálló teraszán 1938 júliusában a Nagyváradról érkezett kezdő újságíró Udvary Gyöngyvérnek Pethő Sándor, majd részletesen kifaggatta az erdélyi viszonyokról. A történész-publicista Pethő még május végén vonult ki a szigeti azilumba, miután a Magyarságot a kiadó vezetője, egy idő óta többségi tulajdonos ifjabb Virtsologi Rupprecht Olivér dr. „zsebének nógatására” – Parragi György használta a találó kifejezést – átjátszotta a nyilasoknak.

A Magyarságot 1920-ban alapította ellenzéki, királypárti programmal Pethő és Milotay István. A lap a második királypuccs és a Habsburg-ház detronizációját követően is következetesen kitartott a legitimista gondolat mellett, s IV. Károly elhunyta után Ottó trónörökös megkoronázásáért küzdött – eredménytelenül. A szerkesztőséget a politikai események felgyorsulása vetette szét: Gömbös Gyula miniszterelnök alakuló radikális jobboldali hangvételű kormánylapjának főszerkesztésére előbb Pethőt kérte föl; a visszautasítás után a magas poszttal szintén megkínált Milotay viszont kötélnek állt, s a munkatársak egy részét magával csábítva, az előfizetői névsort zsebre vágva megalapította az egyre inkább szélsőjobboldalra tolódó, végül Szálasiékat is kiszolgáló Új Magyarságot. Ettől kezdve a régi újságot Pethő Sándor jegyezte főszerkesztőként. A lap hangvételében egyre inkább az ország függetlenségének megvédésére helyezte a hangsúlyt.

A Magyar Nemzet Lapkiadó Kft. 1938. augusztus 8-án alakult meg, tízezer pengős alaptőkével. Alapítója Pethő Sándor, a vállalat másik tagja pedig Ángyán Béla, Bethlen István bizalmasa volt. Az előzetes reklámhoz, a bankhitelhez, a bankgaranciához, a szerkesztőség és a kiadóhivatal megteremtéséhez persze ennél jóval több pénzre volt szükség. A szubvenciót a kormánnyal s ekkor még Imrédyvel is jó kapcsolatokat ápoló GYOSZ és a Tébé s az ezekben meghatározó szerepet játszó, a hazai gazdasági élet motorjának számító zsidó eredetű Weiss–Chorin–Kornfeld család nyújtotta.

Augusztus 24-én, szerdán meleg, nyári délután volt. Öt óra körül lassan benépesült az Aradi utcai szerkesztőség; a munkatársak gépbe mondtak még néhány írást, telefonon bejelentkeztek a tudósítók, közben megrajzolták az első szám oldalait. Este kilenc óra körül, az ügyeleteseket nem számítva, a főszerkesztő mindenkit vacsorára hívott a közeli Kéményseprő nevű kisvendéglőbe. A lapzárta 24 órakor volt akkoriban; éjfél után az újságírók, a kiadóhivatal tisztviselői és a fekete kezű nyomdászok nagy része a szerkesztőséggel szomszédos Globus nyomda szedőtermében, az ólomszagot ontó rotációs körforgógép mellett gyülekezett. Behelyezték az utolsó ólomhengereket, felzúgott a hatalmas vasszerkezet, s negyed egykor kilőtte az első példányokat, amelyeket a gépmester átnyújtott a főszerkesztőnek. Pethő Sándor aláírásával imprimálta a festéktől még nedves oldalakat, kinyomtatták az első kétszáz példányt, majd a gépek leálltak. Pethő Vergiliust idézte: „Hoc opus, hic labor est” (Ez a feladat, ez a küzdelem); pezsgőt bontottak – idézi fel a történelmi pillanatokat Pethő Tibor, a lapalapító dédunokája.

Forrpontok
Az éghajlatváltozás bizonyíthatóan növeli az emberi konfliktusok esélyét, állítja a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány. Noha az összefüggés lehetősége korántsem számít újnak, a cikk megállapításai eddig példátlan mennyiségű adat elemzésén alapulnak. Következtetései pedig igen nyugtalanítók. Molnár Csaba ismerteti a lehetséges következményeket. (25. oldal)

Herder, Ady, Illyés
Mai fejjel nehéz megérteni, miért sújtotta a hatalom szilenciummal Illyés Gyulát a hetvenes évek végén született nagy hatású esszéjét követően. Írását két részben publikálta a Magyar Nemzet 1977. karácsonyi és 1978. újévi számában, és rendkívüli figyelmet keltett bel- és külföldön. Az esszé megjelenése utáni politikai felfordulásról, az író akkori megfontolásairól beszélgetett lányával, Illyés Máriával és vejével, Kodolányi Gyulával Megyeri Dávid. (33. oldal)

Az első pofon után
Ilyenkor, uborkaszezonban még a szokásosnál is zaftosabb felvezetésekkel tálalják a bulvármagazinok, hogyan ölték meg, verték agyon és koncolták fel egymást élettársi kapcsolatban élő emberek. Vajon nem érnek célba az otthoni erőszak megelőzésére buzdító kampányok, esetleg kockázatosabb élettársi kapcsolatban éli, mint házasságban? – kérdezi Farkas Adrienne. (36. oldal)

Törésteszt
Balesete nyomán derült ki egy kiskunsági férfi számára, hogy hiába fizette pontosan gépkocsija kötelező biztosítását, rajta akarják behajtani a milliós kárt. Szó szerint behajtani: még adósságkezelők, ahogy ő mondja, verőlegények is megjelentek nála. De nem ijedt meg, s most ügye nyerésre áll. György Zsombor „esettanulmánya”. (40. oldal)

Keleti front

Néhány hónapnyi felszíni átépítés helyett öt éve van feldúlva a fővárosi Baross tér. A metróberuházás miatti káosz jócskán hozzájárult ahhoz, hogy néhány környékbeli vállalkozó végleg lehúzta a rolót. Költhetünk milliárdokat országimázsra, a Keleti pályaudvar légköre szertefoszlat minden jó benyomást. Varga Attila tett egy körsétát. (28. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!