Patkányfogó – Magazin-ajánló

Magazinunk e heti számában beszámolunk a rablás- és gyilkosságsorozattal vádolt ároktői bandánál tett látogatásunkról, Göring elvetélt puccsáról Hitler ellen, felelevenítjük, hogyan menesztették Princz Gábort a Postabank éléről, és górcső alá vesszük a traffipaxokat.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

Látogatás a rablás-és gyilkosságsorozattal vádolt ároktői bandánál

Ha elfogadja, jeladót kap a bokájára, ha ezt elutasítja, rendszeres rendőrségi kontrollra kell számítania a házi őrizeteseknek. A kegyetlen bűncselekményekkel vádolt ároktőiek azért térhettek haza otthonukba, mert a bíróság négy év alatt sem volt képes ítéletet hozni ügyükben.

Megégette a füvet a perzselő napsütés M. Istvánék kertjében. Odabent rendezett minden, a bokrokat láthatóan gondozzák, közöttük nagy fekete Audi áll. A falusi épület falán kis táblán kopott felirat: Tiszta udvar, rendes ház. Szemben a templom, pár lépésnyire innen az önkormányzat. Sárgán virágzik a tök a zöld kerítés előtt, amelyen nem más, mint maga M. István, azaz Pista támaszkodik.

Várt ránk, szinte biztos. Ároktő főutcáján cigány fiatalok bringáznak föl s alá, illedelmesen köszönnek, megkérdik, kit keresünk. Mire ideértünk, alighanem leadták a jelzést. Mikor megszólítjuk, azt feleli továbbra is kerítésére támaszkodva, hogy „nincs itthon a Pista, elment valahova”. Közben sandán mosolyog. Értjük a tréfát, Pista nyilvánvalóan nem mehetett sehova. A férfi bal bokáján megpillantjuk a fekete készüléket, ami körülbelül akkora, mint egy patkányfogó, s amely méterre pontosan jelzi a rendőrségnek, merre jár viselője. Pista számára a szabad zóna határa a zöld kerítés. Ha kilépne rajta, pillanatokon belül nyomába eredne a járőrkocsi. Két rendőr folyton a faluban köröz. Pistához a jeladó miatt ritkábban néznek be, Ároktő túlfelén Elemérékhez rendszeresen.

A gyilkosok Budapesten, Szihalmon, Horton, Andornaktályán és Görbeháza-Bagotán léptek akcióba, saját fészkükbe nem piszkítottak. Talán éppen ezért, de meglehet: félelemből, Ároktőn nem találkozunk indulatokkal, mikor a bandát felemlegetjük. M. Pista, R. Elemér és fiai ügyében négy éve nem tudott ítéletet hozni a bíróság, nem volt mit tenni, a törvény értelmében házi őrizetbe kellett helyezni őket. Az ügy bírósági szakba került, de a tanácsvezetőt nagyjából a tárgyalási időszak felénél magasabb beosztásba helyezték, székébe más ült. Az egész ügyet az elejétől újra kellett tárgyalni, ami nemcsak a bírósági eljárásról rendelkező törvények hibás voltára utal, hanem elképesztő emberi és szakmai problémákra is, ami egy ilyen súlyú ügynél megengedhetetlen.

Az ellenőrzéseket végző borsodi rendőrök nem nyilatkoznak, lévén ők csak a parancs végrehajtói. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatától azonban megtudjuk, jelenleg háromszázötven személyt tartanak házi őrizetben, közülük huszonketten viselnek olyan eszközt, amivel mozgásuk nyomon követhető. György Zsombor riportja.

Dávid barlangja
Huszonnyolc évesen csaknem az egész világot bejárta, életét a zene és a zongora határozza meg. Az év számára az évadot jelenti, és a nyár az, amelyből igazán lendületet lehet meríteni a szeptemberben induló hangversenyekhez. Még tart a szezon, nyári hangversenyeinek szünetében, fertődi és milánói koncertje között sikerült találkoznom Fülei Balázs zongoraművésszel, hogy zenével kapcsolatos élményeiről kérdezzem. Farkas Adrienne interjúja. (23. oldal)

A piros mappa titka
Hitler végnapjairól számos történelmi tanulmány, ismeretterjesztő könyv és művészeti alkotás született. Az 1945 novemberében a berlini kancellária bunkereiben egy francia tiszt által talált dokumentumok, amelyeket az eddig eltelt közel hetven évben még sohasem ismertettek, hozzájárulnak a tények még alaposabb megértéséhez. A minap a Le Figaro magazin közölt cikket a paksaméta felleléséről és annak tartalmáról. Az írást Pósa Tibor ismerteti. (25. oldal)

Aratás után
A forradalom utáni Egyiptomban a megrogyott rendőrség képtelen fellépni a Sínai-félsziget kábítószer-kereskedelme ellen. A hadsereg akciói ellenére a törvénynek még a nagyobb városokban is nehéz érvényt szerezni – tapasztalta a helyszínen Jászberényi Sándor –, ahol fegyveres harc folyik a beduinokkal és a szélsőséges iszlamista szervezetekkel. Aminek nyomán a világ nemcsak új senki földjével, hanem új kábítószer-termelő központtal is gazdagodik. (26–27. oldal)

Aszaló hegy
Az első világháború nem csupán máig meghatározó véres mitológiája az észak-itáliai térségnek, de a kisebbségi öntudat elrugaszkodási pontja is. E mitológiák és azonosságtudatok kereszttüzében gyorsan megteltek a katonai temetők; s a hirtelen többségivé vált olasz kisebbség valahogy mégis kisebbségben maradt. A történelmi Dél-Tirol – mai nevén Trentino–Alto Adige autonóm régió – Itália egyik kiemelkedően gazdag térsége. Ám a maga tudathasadásaival, megbélyegzett népcsoportjaival sokszor éppen olyan, mintha Erdély vagy a Délvidék mélyrétegeiben járnánk – jut a következtetésre Margittai Gábor riportsorozatának második részében. (30–31. oldal)

Tizenkét öltés
A sportszerű vívás – Wesselényi Miklós kezdeményezésére – csak az 1820-as évek közepén kapott szárnyra hazánkban. De a párbaj a legrégebbi korokig nyúlik vissza, és az 1930-as évek végéig tartott. Nehéz ítéletet mondani felette, történelmi látószögből kell megvizsgálnunk az értelmét vagy értelmetlenségét. Az augusztus 5-én kezdődő budapesti vívó-világbajnokság jó alkalom rá, hogy Kő András felidézze az ellentmondásos jelenség néhány jellemző momentumát. (32. oldal)

Lesben állók
Egy évvel előrehozta a Belügyminisztérium az ötszáz újonnan vásárolt, modern traffipaxkészülék csatasorba állítását. E sebességmérők már nemcsak a sebességet mérik, de kamerák is egyben. Így szinte bármilyen látható szabálysértésről bizonyító erejű felvételt készítenek jövő tavasztól. Bár működésük eredménye sokak számára okoz majd kellemetlen tapasztalatokat, kevesen értik, hogyan is működnek valójában. Erre tesz kísérletet Molnár Csaba. (34. oldal)

István, a kortárs
A legek rockoperáját először 1983-ban mutatták be – a kerek évfordulót izgalmasnak ígérkező előadással ünneplik. Munkatársunkat, Wekerle Szabolcsot beengedték a 18. próbanap kulisszái mögé, ahol egyik meglepetésből esett a másikba. (40. oldal)

Végső győzelem

Áprilisban ugyan felmondta Phenjan az éppen hatvan éve, 1953. július 27-én aláírt fegyverszüneti megállapodást, mely véget vetett a Koreai-félszigeten három évig dúló háborúnak, de ez nem akadályozta meg a kommunista állam vezetését abban, hogy megünnepelje az évfordulót. Igaz, átkeresztelték: fegyvernyugvás helyett a győzedelmes szülőföldvédő háborúra emlékeztek, amely során megsemmisítő csapást mértek az imperializmusra. Lukács Csaba járt az ünnepségeken. (24–25. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!