Nyeregbe, magyar? – Magazin-ajánló

Átfogó képet adunk a hazai kerékpározás lehetőségeiről, Lady Barbara Judge üzletasszonyt kérdeztük Fukusimáról

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

Elkészült a kerékpároscharta, pénz is kerülhet hozzá

Százhúszmilliárd forint. A kerékpáros-szervezetek szerint ekkora összegre lenne szükség ahhoz, hogy hazánkban bárhol nyugodt szívvel biciklire pattanhassunk. Meg fegyelemre, jelenleg ugyanis azt sem tudni, hány kilométer kerékpárutunk van. Azt sem, hogy ezeket mennyiből tartják fönn. A két keréken járók lehetőségeiről ad átfogó képet Szabó Emese.

A hazai utakon egy valami biztos: konfliktushelyzetben a kerékpárosok az autósokra mutogatnak, az autósok a kerékpárosokra. Pedig igazából nem léteznek sem autósok, sem kerékpárosok, pusztán emberek, akik reggel eldöntik, hogy aznap mivel indulnak útnak. Míg azonban az egyértelmű, hogy az autóval hol közlekedünk, addig ez nem igaz, ha kerékpárt választunk.

– Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy ha kedve és dolga engedi, kerékpárral közlekedhessen, hogy azzal juthasson el munkahelyére vagy a szomszéd faluba – mondja László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – A vidéki településeken, például az Alföldön az emberek negyven-ötven százaléka két keréken közlekedik. Csak éppen ma ez nem könnyű, mert ahol régen biciklizett, ott most rengeteg autó közlekedik. Így viszont nem tudja, hol menjen. Ráadásul a megépülő autópályák és autóutak elvágták azokat a kis ösvényeket és mezőgazdasági utakat is, amelyeken az emberek korábban gyalog és kerékpárral közlekedtek a települések között. Ezt történt például Pest megyében: Csömört az M0-s körgyűrűvel zárták el a gyalogos- és biciklisforgalom elől, és bár ezen azóta próbálnak javítgatni, a helyzet érdemben nem változik.

Az egyesületi vezető tipikus hibaként és állandó veszélyforrásként említi az is, hogy településeken belül a kereszteződések átvezetése szinte sehol sem megoldott. Azaz megy a bicikliút a járdán, aztán következik egy kereszteződés, ahol a szabályok szerint le kellene szállni a járműről, át kellene azt tolni, aztán pedig visszaszállni rá.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentése a 2007 és 2012 februárja közti kerékpáros fejlesztéseket értékeli, és kiemeli, hogy az önkormányzatok mint fő építtetők a biztonságos közlekedés érdekében arra törekedtek, hogy a bicikliseket elválasszák a gépjárművektől. Itt azonban – emeli ki a tanulmány – felmerül a kérdés, hogy az elválasztás kinek az érdekeit szolgálja. Az autóvezetőkét, akiket így nem zavarnak a kerékpárosok, vagy a kerékpárosokét, akiknek viszont a helyszűke miatt sokszor a gyalogosokkal együtt kell közlekedniük? Azt is rögzíti a jelentés, hogy az eddigi fejlesztések leggyakrabban a járdából vettek el helyet a bicikliutaknak. A megépített kerékpáros létesítmények 27 százaléka így készült, míg egynegyedük a közutaktól és zöldfelületektől, 14 százalékuk magánterületekből, 9 százalékuk pedig parkolóktól vett el helyet.

Ahhoz, hogy Magyarországon valóban problémamentesen lehessen biciklizni, több egyéb fejlesztésre is szükség lenne. Emiatt hozta létre idén márciusban hazánk hat legnagyobb kerékpáros-szervezete és az európai szakszövetség a kerékpározásban érintett vezető civil szereplők tanácskozó testületét, a Kerékpáros-kerekasztalt. Céljuk az volt, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakra vonatkozóan a kormányzat számára ajánlásokat fogalmazzon meg annak érdekében, hogy ebben az időszakban a kerékpáros fejlesztésekre a lehető legtöbb uniós forrás jusson, és ezek hatékonyan legyenek felhasználva. Álláspontjuk szerint a biciklizés támogatására ebben az időszakban hozzávetőlegesen 120 milliárd forintra lenne szükség.

Ha nem süt a nap, ha nem fúj a szél
Az atomenergia az éghajlatváltozás szempontjából legelőnyösebb energiaforrás – érvel Lady Barbara Judge üzletasszony, akit nemrég neveztek ki a fukusimai atomerőművet működtető cég egyik vezetőjévé. Lady Judge a II. európai atomenergiai értekezlet alkalmából érkezett Budapestre, őt kérdeztük a Fukusima utáni világról. Molnár Csaba interjúja. (23. oldal)

Érdemei elismerése mellett
A német Szabad Demokrata Párt hatvannégy évnyi parlamenti jelenlét után esett ki a múlt heti választásokon a Bundestagból. A párt bukása egyben a német liberalizmus vége is? Techet Péter elemzése. (25. oldal)

Nyolc napon belül és túl
Tanulási nehézségek, sikertelenségek, ellenszenv, hirtelen indulat szüli az iskolai agressziót, amelynek az ezredforduló óta mind több tanár vált áldozatává. A támadások nem növekedtek ugyan az utóbbi időkben, mégis nyilvánosságra kerültek kirívóan brutális ügyek. Nem egy esetben a szülő vagy a rokonság az elkövető. A büntetési tételek szigorúak, de sokakat ez sem tart vissza. (26. oldal)

Rávezetés
A kérdés, hogy a kormányzat tudatosan a Pető-intézet kivéreztetésére és ellehetetlenítésére játszik, vagy az első szellemi hungarikumunk körüli, hetek óta tartó cirkusz csupán az ellenzék kísérlete, hogy „a beteg gyermekek hátán próbáljanak bemászni a parlamentbe”, mostanára eldőlni látszik. Az intézet körüli hercehurca azonban a mozgásproblémákkal küzdő gyerekek korai fejlesztésének helyzetére is rávilágít, tudjuk meg Wekerle Szabolcs riportjából. (27. oldal)

Medvetánc
Ha a lustaságot és a felesleges aggodalmaskodást kiiktatnánk a rendszerből, egészen gyümölcsözővé válhatnának a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok. Szó szerint gyümölcsözővé, a magyar mezőgazdasági termékekre még mindig nagy az igény a kontinensnyi országban. György Zsombor megszólaltatja Kiss Szilárd agrárattasét, aki szerint a gépezet végre beindult. (28. oldal)

Levésett farkasok
Lesz-e bombázás Szíriában? Mit határoznak a világ hatalmasságai? Gonosz elnök és hős lázadók? Vagy fordítva? Vad lázadók és kemény elnök? Vagy csak egy újabb közel-keleti konfliktus, amely már senkit sem érdekel? Van-e közünk hozzá? A válasz: igen. Egyrészt olyan keresztes várak kerültek veszélybe, amelyeknek kincsei magyar régészek sokéves munkájának köszönhetően tárultak fel, másrészt a világ legősibb keresztény közösségei vannak végveszélyben. Major Balázs régésszel beszélgetett Farkas Adrienne. (30–31. oldal)

Felszabadítás tűzzel-vassal
Országosan ismertté vált a 269 Life elnevezésű állatvédő mozgalom, méghozzá az után, hogy aktivistái a rendőrségi tiltás ellenére a 269-es számot bélyegezték egymás bőrébe a haszonállatok tartása elleni tiltakozásul. A mozgalom egyik, ugyancsak megbillogozott tagjával beszélgetett motivációikról Molnár Csaba. (34. oldal)

Kiskapuk
A futballstadionok beléptetőrendszerét azzal a céllal hozták létre, hogy megszűrjék a szurkolókat. Meg is szűrik, csak éppen nem az eredeti terveknek megfelelően. Mert aki balhézni akar, az továbbra is a lelátón balhézik, miközben mások a kapun és magukon kívül teszik ezt. (40. oldal)

Maroknyi föld
Szülei álmát teljesítette be az a két chacói magyar, aki életében először látogatott Magyarországra. Szalma Gizella és Botka Gyula a közmédia meghívására érkezett Budapestre, ahol találkozhattak rokonaikkal is, ajándékként pedig a Duna vizét és a nagyszülők sírjáról származó földet viszik haza. Egyik kalauzuk Lukács Csaba volt. (33. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!