Drága golyó – Magazin-ajánló

E heti magazinunkban írunk a rehabilitált 113 hódsági németről, a Vidám Parkról, és a bakonyi Kis-Moszkváról.

2013. 10. 04. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!

Történelmi jelentőségű és a magyaroknak is reményt adó bírósági döntés született az elmúlt héten Szerbiában, ahol a zombori felsőbb bíróság rehabilitált 113 olyan hódsági németet, akit a kommunista partizánok 1944 őszén ártatlanul kivégeztek. Bár egyes magyar magánszemélyeknek már sikerült tisztázni meggyilkolt családtagjaikat a háborús bűnösség vádja alól, most először történt meg, hogy a második világháború végén kivégzett helybéli németek rehabilitálására is sor került. A döntés egy hódsági tömegsírban fekvő áldozatokra csoportosan vonatkozik – írja riportjában Farkas Adrienne.

A nyugat-bácskai Körtés is egyike volt azoknak a falvaknak, amelyeket a szerb partizánok a német nők, öregek, betegek és gyerekek haláltáborává alakítottak. Döbbenetes elolvasni az évszámokat: 1945 nyarán lett haláltábor Körtés. Akkor, amikor már egész Európa a békének örülhetett, itt eszeveszett torát ülte a bosszú és a kegyetlenség. 67 ezer német civilt gyilkoltak meg 1948-ig – a táborok felszámolásáig –, és további százezreket üldöztek el a szülőföldjükről. Mire a németek öldöklése megkezdődött, már megszívta magát magyar vérrel a bácskai föld, az 1944–45-ös magyarok elleni vérengzés éppen kezdett csillapodni, új konc kellett a fenevadaknak, akik háborús bűnösökkel jöttek leszámolni a bácskai német településekre. A németek és a magyarok lakta területek megszerzése (eldélszlávosítása) érdekében háborús bűnössé nyilvánították a teljes német lakosságot, ingó és ingatlan vagyonukat elkobozták.

Az a 113 német, akit néhány hete rehabilitáltak, szintén Zombor környékén, a német és némi magyar lakossággal rendelkező Hódság nevű faluban élt. Őket az elsők között ölték meg 1944. november 23-án éjszaka. Az áldozatok között 181 férfi és két nő volt. A mészárlást csak Hans Mayer élte túl, aki kimászott a tömegsírból, és Németországba szökött. Most 113 ártatlan áldozatot rehabilitáltak a 183-ból. Úgy tudni, hogy a középkorú, katonaköteles korban lévő férfiakat lehúzták a listáról, hátha mégis háborús bűnösök voltak Blaha Péternek hívják azt a Hódságon született, ma Németországban élő urat, aki elindította az eljárást. Ötéves volt, amikor ezek a borzalmak történtek, a testvére tizenhét. Nagybácsijai, nagynénjei meghaltak, ő és a testvére életben maradt. Évtizedes harca ért most véget: erkölcsi kötelességének érezte, hogy végigcsinálja a 2007-ben elkezdett csoportos rehabilitációs eljárást.

Azok a magyarok és németek, akiket a szerb partizánok öltek meg, automatikusan háborús bűnösnek számítanak. Ezenkívül három magyar falu: Csurog, Zsablya és Mozsor 1944–45-ös lakossága kollektíven is bűnös, ezt két korabeli rendelet mondja ki. Ezek a rendeletek a mai napig érvényben vannak. „Az egyiknek a keltezése 1945 januárja, a másik pedig márciusban készült. Az utóbbi a mozsori magyarokra vonatkozik, és egy 284 nevet tartalmazó lista is hozzá tartozik. Ebben tulajdonképpen név szerint felsorolják a háborús bűnösöket. Egy 10 oldalas indoklás is tartozik ehhez a lajstromhoz, amelyben 5-6 név és tanúvallomások szerepelnek, amelyek bizonyítják bűnösségüket. A januári dokumentummal Csúrog község, illetve a zsablyai járás minden magyar és német nemzetiségű lakosát kollektív bűnössé nyilvánítják. Ez pedig azt jelenti, hogy aki ebben az időben mozsori, csúrogi vagy zsablyai lakos volt, annak a rehabilitálási eljárással kell kezdenie az ügyintézést. Még akkor is, ha nincs a szóban forgó listán. A háborús bűnösség közvetett bizonyítéka lehet a vagyonelkobzási határozat. A három falu lakossága esetében az elkobzás indoklása »skupna krivica«, azaz kollektív bűnösség. Az emberek ezeket a dokumentumokat általában megőrizték, tehát a többségük tudja, hogy a kollektív bűnösség rá is vonatkozik” – magyarázta el Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a Magyar Szó olvasóinak.

Ahhoz, hogy a jelenlegi szerb törvények szerint az elkobzott vagyonukért kárpótlás illesse meg a háborús bűnösnek nyilvánítottak családtagjait, le kell folytatni a rehabilitációs eljárást, akkor is, ha semmilyen dokumentuma sincs a bűnösség kimondásáról, az úgynevezett Restitúciós Ügynökségnek hat hónapja van a kérelmek elbírálására. Eddig néhány magyar személynek sikerült rehabilitáltatni a rokonait, és most csoportosan a németeknek is, de eddig még senki nem kapott vissza semmit, és kárpótlást sem adtak a szerbek senkinek. A rossz nyelvek szerint a törvényeket úgy hozták meg, hogy ne is lehessen eredményt elérni. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a magyar állam az 1942-ben meggyilkolt szerbek hozzátartozóit több lépésben kárpótolta.

Matuska Márton, a délvidéki vérengzés legnevesebb kutatója azt mondja, nem szabad addig feladni, ameddig a magyarjainkról le nem mossuk a kollektív felelősség vádját.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.