Fordított sün – Magazin-ajánló

Jártunk a kijevi tüntetőknél, írunk a magyar igazságügyi szakértői rendszerről és a Zsolnay márkanévről.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál! A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak.

Melegh Gábor közlekedési szakértő szakvéleménye, a Rezesová-ügyben hozott ítélet országos felzúdulást keltett. Ám nemcsak a bírói döntés és az alapjául szolgáló szakvélemény került reflektorfénybe: az eljárás bevilágított az igazságszolgáltatásnak egy olyan területére is, ahol eddig jótékony homály takarta el a gondokat. Az igazságügyi szakértők sokszor perdöntő munkájáról van szó. Persze nem véletlenül, hiszen Rezesová négy emberéletet követelő ámokfutása, a történet körítése, az ügyében hozott enyhe elsőfokú ítélet joggal gerjeszt indulatokat. Ahogyan a szlovák milliárdos által felkért igazságügyi szakértő ténykedése is bőséggel vet fel kérdéseket. Minimum etikaiakat.

Szakmai kérdésekben igazságügyi szakértővel vitatkozni érdemben csak a bíróság előtt lehet, sehol máshol. Még akkor is így lenne ez, ha nem a szakmai tótumfaktumnak gondolt Melegh Gáborról volna szó. Az ítélőszék épületén kívül semmilyen vélemény nem számít, és ez érthető is, hiszen lezárhatatlan lenne egy-egy per, ha a szakértők véleményét újra és újra megkérdőjeleznék az ítélethozatal után. Ez a magyarázat arra is, hogy az igazságügyi szakértőket összefogó kamara szakmai kérdésekben még csak állást sem foglalhat. „Kamaránknál csupán etikai vétségek miatt lehet panaszt tenni, csak ilyen ügyeknél vizsgálódhatunk, de ezt is csak azután, hogy egy ügy jogerősen lezárult – mondja lapunknak Lovász Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke. – A kamara az etikai eljárások során szakmai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozhat, nincs rá jogosultsága.”

Arról egyedül a bíró dönthet, hogy egy gépészmérnök, egy közlekedésmérnök, egy orvos vagy egy pszichológus szakértő véleménye megbízható-e, illetve ha több szakértő is van, akkor azok közül melyiknek a véleménye elfogadhatóbb. Vagyis a szakértő álláspontját érdemben – akár más szakértő bevonásával – csak az adott per jogerős lezártáig lehet kifogásolni. Utána már csak etikai kérdéseket lehet feszegetni. Ezeket viszont a laikusok gyakran összekeverik a szakmaiakkal. „Évente száz-százötven panasz érkezik hozzánk, a statisztikákból viszont az látszik, hogy a reklamálók kilencven százaléka csak »ingyenes jogorvoslatot« szeretne” – mondja Horváth György. A MISZK etikai bizottságának elnöke hangsúlyozza: a kamara csak olyan ügyeket vizsgálhat, amelyekben a szakértő a gyanú szerint törvényt, eljárási szabályokat vagy etikai kódexet sért. Mint megtudtuk, az ezekkel kapcsolatos panaszok az esetek harmadánál bizonyulnak megalapozottnak.

Bár az igazságügyi szakértők munkája most egy közlekedési balesettel kapcsolatos perben hozott ítélet kapcsán került előtérbe, nem a közlekedési szakvélemények váltják ki a legtöbb vitát a tárgyalótermekben: a kamarához a legtöbb panasz a pszichológus szakértők igazságügyi szakvéleményére érkezik, főképp gyermekelhelyezési ügyek miatt. Ismert az is, hogy az etikai eljárások 99 százalékát a vesztes fél kezdeményezi, azt remélve, hogy panasza változtathat a bírósági ítéleten. Ez azonban akkor sem lehetséges, ha a kifogás valóban jogos. (21., 25. oldal)

Három napot töltöttünk el a Függetlenség téren sátorozók között. Ezalatt volt farkasordító hideg, rendőrtámadás, intenzív havazás és cipőáztató latyak is, de a demonstrálók kitartanak: az elnök és a kormány távozását követelik. Lukács Csaba riportja a csőd szélén álló Ukrajnából. (21., 28. oldal)

Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!