A mínusz hetedik szint legendája – Magazin-ajánló

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában.

Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a mellékletet az újságárusoknál!

Milliók zacskóban – A magyarországi „kis Ázsia” titkai

Az áru eredetét bizonyító számla nagyjából ismeretlen fogalom a távol-keleti könnyűipari áruk honi kereskedelmében. Aki Budapesten beveti magát a „Sanghaj út”, a „Vietnam út” és a „Kínai út” által határolt területre, máris Ázsiában érezheti magát. Ám a nyüzsgés megtévesztő: ez a fajta kereskedelem leáldozóban van, és meglehet, hamarabb adják meg neki a kegyelemdöfést a nyugati multik, mint a magyar adóhatóság. Wekerle Szabolcs piacszemléje.

Negyven hektár, vagyis négyszázezer négyzetméter: az 1959-ben a nagy múltú, 1845 óta létező Ganz Vagongyár és a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Rt. egyesítésével létrejött Ganz-MÁVAG a maga idejében a főváros messze legnagyobb ipari vállalata volt. A monstrum hatalmas csarnokaiban autóbuszok, teherautók, motorok, villamosok, mozdonyok készültek, de sok más vízi átkelő mellett innen került ki az 1964-ben újjáalkotott Erzsébet híd is. A Kőbányai úti gyártelep üzemeiben napról napra húszezer alkalmazott hegesztett, kalapált, sürgölődött.

Egy-két kisebb, fémiparban utazó túlélőt nem számítva a X. kerületi területen ma már nyoma sincs a hajdan virágzó (ám a nyolcvanas évektől egyre komolyabb gondokkal küszködő) gépipari tevékenységnek. Az 1990-es évek elejétől fokozatosan eltűnő szakik helyébe másféle nyüzsgés költözött, az acélárut fuvarozó targoncákat felváltották a motoros triciklik.

A jókora üzemcsarnokok, ha járműveket, turbinákat, egyebet nem ontanak is már magukból, megtalálták rendeltetésüket. Új szerepükhöz jól jön többemeletnyi magasságuk: a sok száz négyzetméteres raktárak és termek plafonig pakolhatók mindazzal, amit a távol-keleti könnyűipar kínálni képes. Nem problémamentes terület: igaz, hogy a Magyarországra érkező kínai áruknak mindössze 7 százaléka könnyűipari termék, míg 93 százalékot tesznek ki a félkész vagy késztermékbe építve érkező, innen az EU és a világ országaiba szállított gépipari, elektronikai alkatrészek – adózási szempontból épp előbbiek, vagyis a Ganz-telep főprofilját jelentő termékek számítanak magas kockázati tényezőket hordozó árukörnek.

A Ganz-MÁVAG hűlt helyén korlátlannak tűnő mennyiségben kapható cipő, ruha, kiegészítő, élelmiszer, gyerekjáték, strandpapucs, úszógumi, szánkó, világító labda, továbbá minden, amit elképzelni sem tudunk. Az éjjel-nappal nyitva tartó egykori gyártelep legtöbb boltja nagykereskedés (erre az egyik portálon így hívják fel a figyelmet: „csak sok darab!”), de a kis tételben vásárolni vágyók sem maradnak hoppon. Egy biztos: akár teherautóval érkezünk, hogy az ország távoli zugaiba vagy épp a környező országokba szállítsunk árut, akár egy szál szatyorral, meghökkentően jutányos áron vásárolhatunk. A tranzakcióknak az eladó és a vevő egyaránt örül. Az adóhatóság annál kevésbé.

– Sokan kivárnak a szállítással, mert ők még nem tudják, amit mi – mondja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa. – Kivárnak, azaz szokás szerint megpróbálnak felszívódni, hogy megússzák az ellenőrzést.

Állunk a telep egyik Kőbányai úti bejáratánál, és nézzük, ahogy rendőrök és pénzügyőrök ellenőrzik a ki- és belépőket. A feltorlódó kocsisorokban egymást váltják a furgonok és a luxuskocsik. A NAV és megannyi társszerve – többek között fogyasztóvédők, a bevándorlási hivatal munkatársai, munkavédelmi és élelmiszer-biztonsági ellenőrök – monstre akcióján vagyunk. Az ellenőrzés nem ritkaság Magyarország és a régió legnagyobb távol-keleti árukkal kereskedő piacán, ám ezúttal nem néhány órára vagy estig zárják le a kapukat – hanem mindjárt öt napra. Ennyi ideig valószínűleg egyetlen itt boltot bérlő kereskedő sem akar „kivárni”.

Az ok, mondja Németh Gabriella, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóságának kommunikációs főreferense, nem az elhíresült októberi eset, amikor kiraboltak két kínai ruhakereskedőt, és kiderült, hogy a férfiak 465 millió forintnyi euróval indultak úgymond árut beszerezni. (Úgymond, hiszen újabb hírek szerint a kínai alvilágon belül zajló zsarolási ügyről van szó.) Az ellenőrzés-sorozatot (szaknyelven: operatív ellenőrzést), állítja a főreferens, ettől függetlenül, már korábban előkészítették, különös tekintettel a közelgő karácsony miatt megnövekedett áruforgalomra. (17., 24–25. oldal)