Az emberarcú kapitalizmus esélyei – Magazin ajánló

E heti Magazinunkban olvashat arról, lehet-e ellenségből barát a magyar kisebbség.

Mindez azt váltotta ki – állítja a kutató –, hogy a boldogság fogalma a magánéletünkből táplálkozó érzésből felülről diktált, követendő társadalmi mintává vált. Az új fordulat alapját a tudomány fejlődése biztosította. Okostelefonunkon is elérhető például olyan applikáció, amely egy fotó alapján képes elemezni kedélyállapotunkat, s ez természetesen csak a jéghegy csúcsa. Repülőtereken, tömegrendezvényeken már használnak hangulatérzékelő rendszereket (mood monitoring system), melyek az emberek arckifejezéséből, mozgásából képesek megállapítani egy esetleges merénylő leplezett érzelmeit is.

Davis arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes amerikai cégeknél léteznek „boldogságmenedzserek”, akik az alkalmazottak és a közmorál hangulati állapotát figyelik. Kísérletek kimutatták ugyanis, hogy az életvidám dolgozó teljesítménye magasabb, mint gondterhelt társaié, ezért megéri főállású hangulatfelelősöket alkalmazni. Az amerikai The New Republic cikke arról is beszámol, hogy a dolgozók lelkivilágának megfigyelésére külön iparág épült: a Delivering Happiness nevű vállalkozás honlapján elérhető egy kalkulátor, amely a munkavállalókról gyűjtött információk alapján felméri az iroda közhangulatát. A szervezet vezetője az amerikai lap cikkében elmondja, módszereikkel kiszűrhetők a munkakörnyezet „negatív elemei”, s tanácsaikkal a „boldogság a cégben eredményesen fokozható”.

Mégis akkor válik igazán érdekessé a boldogság fogalmi változása, ha a politika is belép a képbe. A nemzetek, népek jóllétének elemzése nem új keletű jelenség, a közgazdászok ugyanis felismerték, hogy a bruttó hazai termék, vagyis GDP mutatója nem adhat hiteles képet egy társadalom közérzetéről. Csakhogy, míg a GDP számtanilag levezethető, objektív eredmény, addig a népek jóllétének, boldogságának vizsgálata szükségszerűen szubjektív szempontokat is tartalmaz. Ezért a jólléti kutatásoknak nincs egységes módszertanuk, hagyományosan azonban az anyagi javakon túl az egészségügyhöz, oktatáshoz és más szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a környezet és a társadalom fejlődésének fenntarthatóságát veszik alapul. Egyes magyar fordítások a helyes szóhasználaton is vitatkoznak. Megkülönböztetik a jólétet a „jólléttől”: előbbihez az elérhető anyagi javak mértékét, utóbbihoz pedig a boldogságot, hangulatállapotot kötik. Ebben a cikkben a jólét fogalma kiterjesztett formájában, az angol „well-being” terminus fordításaként jelenik meg.
(17., 20. oldal)

Kolbász a kottatartóban
Mindenki a sikerbe akar kapaszkodni, de az odáig vezető utat nem mindenki akarja végigjárni. Én akkor örülök igazán a sikernek, ha megdolgoztam érte, a túl korán jött elismerésnek nincs értéke – mondja Pál István Szalonna, az egyik legjobban foglalkoztatott népzenész, a néptánc megszállottja. Lukács Csaba interjúja. (17. oldal)

Számoló medvebocsok
Talán a matematikát utasítják el a diákok a legnagyobb arányban a tantárgyak közül. E negatív hozzáállás hátterében a tantárgy nehézsége, a korai kudarcélmények ugyanúgy közrejátszanak, mint az absztrakt feladatok látszólagos értelmetlensége, a mindennapokhoz fűződő kapcsolatuk hiánya. Mindezen próbál változtatni a Medve szabadtéri matekverseny. Molnár Csaba rendhagyó számtanórája. (21. oldal)

Ószlovákok? Ó, szlovákok!
A magyarok, akik „nyílvesszőként fúródtak” a szlávság testébe, más és más kihívásokat jelentenek északi és déli szomszédainknál. Azonban sebzett magyarságképükben sok a hasonlóság is. Hogyan támadnak a szobrok Szlovákiában, és hogyan menekül nyugatra a magyarok lakta Délvidék? Erről szól Margittai Gábor riportsorozatának befejező része. (22. oldal)

Vészcsengő
Vajon egyszer majd andaloghatunk, mondjuk New Yorkban, az Edward Snowden sétányon? Két éve történt a nagy leleplezés, amikor a fiatalember előállt azzal, hogy az NSA-től, az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségtől senki sem lehet biztonságban. Ment-e azóta előre a világ? Nem sokat. Ám az évfordulón történtek bizonyos reménysugarat nyújtanak az örök derűlátóknak – írja Pósa Tibor. (24. oldal)

Páros lábbal
Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó. A filozófiai következtetést ma gond nélkül a FIFA-ra és Sepp Blatterra alkalmazzák ellenlábasai. Vajon jól teszik? Szilágyi László bemutatja, hogyan kavarta össze a szálakat a politika minden idők legnagyobb futballbotrányában, mi köze az FBI-nak a korrupt csúcsvezetők leleplezéséhez, és azt is, hogy jön a képbe Vlagyimir Putyin és a 2018-as orosz vb-rendezés.
(25. oldal)

Kedves egészségünkre!
Bár akadnak üdítő kivételek, a legtöbb gyógyintézetben aligha javul a páciensek közérzete a nekik tálalt menütől. A kórházak közötti különbség egyik oka, hogy míg egyes helyeken helyben készítik az ételeket, máshol profitorientált cégnek szervezték ki az ellátást. Sashegyi Zsófia riportja. (27. oldal)

Szegletkövek
Nemrég elgondolkodtató írást közölt blogján Heidl György esztéta, teológus, a Pécsi Tudományegyetem esztétika és kulturális tanulmányok tanszékének vezetője: Melegházasság? című írásának alapállítása, hogy a katolikus egyház homoszexualitásról megfogalmazott tanítása jóval több és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök homoszexualitással kapcsolatos felfogásával, mint a modern melegmozgalmak ideológiái. Az egyetemi docenssel – aki „civilben” a középkori himnuszokat megszólaltató Sator Quartet tagja – a homoszexuális párok házasodásának kérdését jártuk körül. (28. oldal)

Baalbek és a klímaláda
Csontváry Kosztka Tivadar kilencvenhét alkotásából nyílik nagyszabású időszaki kiállítás július 5-én a várbeli egykori Honvéd Főparancsnokság épületében. A tényt tiltakozás kíséri: a pécsiek aggódnak a városból elszállítandó képekért, a helyi Csontváry-tárlat időszakos bezárásáért. Nem tűnik túl biztonságosnak a művek utaztatása sem, feltehetően két épületet is meg kell bontani a különös odisszea kedvéért. A kiállítás háttérjátszmáiról ír Pethő Tibor. (32. oldal)