„A kereszténydemokrata pártok nyugaton mára többnyire lazítottak a szoros vallási kötődésükön, néppártosodtak, sikerük záloga inkább számokkal mérhető hatékonyságuk, hideg profizmusuk lett.” (György Zsombor: A bárányok nem hallgatnak)
Ez csak egy a sok figyelemre méltó mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Keresse hétvégén az újságárusoknál!
Migráció, civilizációs ütközések, abortuszviták, családpolitika – csak néhány fontos téma, amelyekről a keresztény értékvilágot magukénak tudók többsége markáns véleménnyel rendelkezik. Sőt olyan ügyek ezek, amelyek – sok más mellett persze – a keresztény embert cselekvésre, továbbgondolásra kell buzdítaniuk. A kérdés csak az, hol válik el a hiteles, valódi keresztény közélet az ájtatos képmutatástól. (Írásunkat vitaindítónak szánjuk, következő számainkban további, a keresztény alapú politizálás lehetőségeit, helyzetét vizsgáló esszék közlését tervezzük.)
Negyvenöt évvel ezelőtt mutatták be Cannes-ban az akkor 45. életévét taposó Makk Károly Szerelem című filmjét. A Déry Tibor novellái alapján készült mozi fogadtatása hisztérikus volt, és az alkotás a fesztivál egyik legnagyobb szenzációjaként végül három díjat nyert. A rendező idén visszatért a frenetikus siker helyszínére, hogy újra bemutassa digitálisan felújított alkotását a közönségnek a Cannes Classics programban. Itt, Cannes-ban idézte fel lapunknak, hogy milyen emlékezetes körülmények közepette született meg a filmtörténeti klasszikus.
Jobban bízik a fegyver, mint a szó erejében, de azért nem megy a szomszédba egy-két hajmeresztő kijelentésért Rodrigo Duterte, aki hatalmas fölénnyel győzött a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson. Az egykori polgármester korábbi pozíciójában sem volt szívbajos, ha a bűnözők megregulázásáról volt szó.
Az oktatási statisztikák azt mutatják, hogy több cigány gyermek érettségizik, és többen tanulnak tovább a felsőoktatásban, mint valaha. Látszólag tehát nagy előrelépés történt. Az előbbi tény ellenére a többségi társadalomhoz képest mégis nőtt a romák lemaradása az oktatásban, ennek magyarázatát is kerestük. Valamint választ arra: ki lehet-e törni az iskolázatlanság táplálta ördögi körből?
Túrkeve tizenhárom szélmalmából mindössze egy maradt állva. A második világháború után a szovjet katonák estek neki a vitorláinak, később a malomköveit szedték ki, és tettek a helyére villanymotort. A történelmi barbarizmus dacára a Molnár-féle szélmalomban mégis egészen a Kádár-korszak végéig őrölték a gabonát és darálták a kukoricát. A „forráshiányt” azonban már nem bírta ki, ezért 2016. május 11-én ez az épület is összedőlt. Mivel a malom kétharmad részben egy ellenzéki politikus által vezetett egyesület birtokában van, a földre hullott cserepek és a romok alá szorult néprajzi értékek között a nagypolitika is kutakodni kezdett.
Nyertes pályázatuk nyomán nem is olyan régen súlyos milliárdok hullottak egy állami hátterű kft. ölébe, amely fölött a Hortobágyi Nemzeti Park gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A pályázatban szerepet kapott egy fontos múzeumi koncepció is. A hortobágyi kitelepítések eseményeit középpontba helyező helytörténeti kiállítás azonban éppúgy vált semmivé, mint a pusztai délibáb.
„Mezítelen voltam, éhes voltam, szomjas voltam ” – hirdeti a húszas évekbeli flamand szecessziós plakát. Miért segített Belgium korábbi háborús ellenfele, Magyarország nyomorgó kisgyermekein, és milyen emlékeket őriznek erről ma az érintettek? Múltidézés a belga–magyar gyermekmentő akció nyomán, amely gyakran legkevésbé sem a gyermekek érdekeit szolgálta.
Magyarországon a normális emberek vannak többen, ez a tanulságuk a támadásoknak. Kovács Ákos arról is beszél, kik látogatnak el a koncertjeire, és egyeztetett-e vele a kormány, amikor „megbüntették” a mobilszolgáltatót.
