„Apám szangvinikus ember volt, talán ennek is köszönheti, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül túlélte ezt a rendszert. Akkor is behívták, amikor autót vett magának. Azt kérdezte az ávós, mégis miből telik magának autóra, amikor én sokkal többet keresek, mint maga, nekem mégsem futja rá. Erre apám elkezdett ordítani, hogy mert én nem piálok, és nem járok kurvákhoz, mint maga!” (Sebő Ferenc)
Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Keresse a Magyar Nemzet Magazint minden hétvégén az újságárusoknál!
Van egy település Magyarország szívében, amelyben a középkortól fogva máig használják a Julianus-naptárt, és beszélik az ősi nyelvet, amelybe olykor furcsa hangzású, archaikus szavakat kevernek. Ahol az emberek többsége szerb anyanyelvű, és csak pravoszláv templom található. A maroknyi magyar átvette a szerb szokásokat, így karácsonykor mindenki a „badnjak” lángjánál melegszik. Lórévre látogattunk, ahol nem csak az utcanévtáblákon fér meg békésen szláv és magyar.
József Attila-versek megzenésítőjeként ismerte meg az ország, aztán a táncházmozgalom egyik kulcsfigurája lett, tömegek jártak hozzá a Kassák Klubba néptáncot tanulni. Népzenei tévéműsorait kicsik és nagyok szerették, az általa alapított Hagyományok Háza egyedülálló intézmény Európában. Sebő Ferenc az utóbbi évtizedek egyik legfőbb sikerének azt tartja, hogy a magyar nép ma már nem szégyelli a hagyományait. A Kossuth-díjas művész február elején lesz hetvenéves.
Kevesebb sportvitorlázó haladt keresztül a Kanada északi partjainál lévő északnyugati átjárón, mint ahány hegymászó feljutott a Csomolungmára. A magyar Balaton családnak sikerült véghez vinnie a nem mindennapi tettet.
– Hiányzik a stratégiai gondolkodás az európai vezetők részéről, azokat a lehetőségeket sem vagyunk képesek kihasználni, amelyek adódnak – véli Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, aki a volt lett és román elnökkel, illetve az egykori szlovák kormányfővel írt nyílt levelet Donald Trumpnak, amelyben arra figyelmeztetik: veszélyes lenne orosz–amerikai alkut kötni a kelet-európai államok feje fölött.
Véget ért az Egyesült Államok első fekete elnökének mandátuma. Kevesen számítottak arra, hogy erre az egyenjogúságra különösen érzékeny időszakra számos faji hátterű erőszakos incidens, demonstráció, zavargás nyomja majd rá a bélyegét. A megbékélés terén nem ért el igazi sikereket az Obama-adminisztráció, de legalább a nyelvet megkímélte az eltúlzott politikai korrektség őrületétől. A civil élet vadhajtásait nem emelte politikai szintre.
Témák a Magazinból
Csernojevics Arzén és Kossuth Lajos
Szerb világ Budapesttől kőhajításnyira – Lóréven a magyar katolikusok is ortodox templomba járnak (17., 20. oldal)
Aczél elvtárs műparasztjai
Sebő Ferenc önbizalmunk hiányáról, a népzenészek lenézettségéről és hetvenedik születésnapjáról (18–19. oldal)
Felborítani a sakktáblát
Kollégium a határon túl – Egy székelyudvarhelyi botrány tágabb összefüggései (21. oldal)
Riga mopeddel a jéghegyek között
A Balaton család a tengeren: Csak addig megyünk el, amíg a természet engedi (22–23. oldal)
Karácsonyi meglepetés
Gyorsan elkelt az öregotthon Recsken, csak éppen nem tudni, miért (22–23. oldal)
Egy ketrecben az oroszlánnal
Raszputyin lánya mozivászonra kívánkozó életutat járt be (24. oldal)
Elmenni a határokig
Átrendeződő világhatalmi viszonyok – „Trumpnak erőből kellene tárgyalnia Putyinnal” (25. oldal)
Megvolt az élet
Egy eseménydús évszázad tanúja – Százkét éves Patay Pál régész (26. oldal)
Aranykor vagy zsákutca?
A dualizmus időszakának Magyarországa felzárkózásban jobban teljesített, mint a rendszerváltás utáni (27. oldal)
Éljen a király!
Könyv az önmagát megmutató hatalom jeleiről (29. oldal)
A niggert jogosan száműzték, a feketét nem
Néger, negro, fekete vagy afroamerikai? – Obama sem vetett véget a vitáknak (32. oldal)
Csécsi László arról, miért nem döntheti Trump romba a világot. Bördős Éva az ordító vagyoni különbségekről Davos kapcsán. Szerető Szabolcs, Hegyi Zoltán, Lackfi János és Szenczi Tóth Károly tárcái.
