„Mindez persze vajmi keveset árul el Trumpról, de annál többet rólunk, magyarokról. Akik – pro és kontra – aszerint értelmezzük a világpolitika minden mozzanatát, tetszik-e Orbán Viktornak, vagy sem. Akik feszülten figyeljük az amerikai elnök minden Twitter-rezdülését, vajon mit üzen éppen a Fidesznek. Akik hol gyűlöljük az oroszokat, hol rajongunk értük, attól függően, hogy aktuális iránytűnk – legyen az Gyurcsány vagy Orbán – éppen kormányon van-e vagy ellenzékben.” (Pápay György)
Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Keresse a Magyar Nemzet Magazint minden hétvégén az újságárusoknál!
Van, aki romantikától hajtva, van, aki nemzeti öntudattól vezérelve, van, aki esztétikai okokból használja a rovásírást. Bár az elmúlt évtizedek műkedvelő kutatásai rengeteg tévhitet hintettek el a köztudatban ősi székely írásunkról, egyvalamiben – a kormány kivételével – mindenki egyetért: a rovás méltó arra, hogy hungarikummá nyilvánítsák, ezzel méltó helyre tegyék a nemzet kincstárában.
Kopogtat a tavasz. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy kezdődik az első osztályú labdarúgó-bajnokság. S bár ma már nem járnak tízezrek egy-egy meccsre, a fű illata még sokakat kihajt a pályákra. A nyitány előtt az ősz meglepetéscsapata, a Vasas legendájával, a piros-kékek eddigi hat bajnoki címének mindegyikében tevékeny részt vállaló, 84 éves Berendy Pállal idéztük fel a dicső múltat.
A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat. A külföldiek alkalmazásával a cégek jól járnak, mivel olcsón jutnak hozzá motivált munkásokhoz, az ukránok pedig azért örülnek, mert akár a négyszeresét is megkaphatják az otthoni bérüknek, noha kevesebbet kell dolgozniuk. Első látásra úgy tűnik, a munkaerő-áramlással mindenki jól jár, mégis vannak olyan vélemények, hogy ebből még nagy balhé lesz.
Hatalmas médiafigyelmet kapott egy svájci iskolai fegyelmi eljárás. A bázeli intézmény arra kötelezett volna két muszlim lányt, hogy a fiúkkal együtt ússzanak, ahogy mindenki másnak is kötelező. Ők (illetve szüleik) erre azonnal vallási szabadságuk megsértését hangoztatták. Nem ez az első eset, hogy muszlim bevándorlók hitbeli okokra hivatkozva elutasítják a svájci oktatási hagyományok fontos építőköveit. Most az Emberi Jogok Európai Bírósága az iskolának adott igazat.