„Az új törvény értelmében a jövőben az oktatás nyelve csakis az ukrán lesz Ukrajnában. A törvényalkotó igazán nagylelkű: lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek úgymond külön csoportokban saját nyelvüket, irodalmukat, kultúrájukat is tanulhassák. Egybehangzó értelmezések szerint ez annyit jelent, hogy a magyart leszámítva minden más tantárgyat ukránul fognak tanítani a későbbiekben. Mivel a vita az utolsó utáni pillanatig zajlott, és a pontos szöveg emiatt még nem ismeretes széles körben, ellentétes információk jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy mindez az elemi és az általános iskolákra is vonatkozik-e. A közép- és a felsőfokú oktatási intézményekre biztosan igen. A magyar tannyelvű középiskoláknak tehát befellegzett – en bloc, ahogy mondani szokás –, továbbá kétségessé vált a beregszászi főiskola sorsa is.” (Gazda Albert)
Ez csak néhány a sok erős mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Miután eltöltöttünk egy napot a Cegléd melletti Csemő tanyavilágának hollandjai között, furcsa tapasztalattal lettünk gazdagabbak: eszerint a magyarok afféle mediterrán lelkeknek tűnnek, akik képesek a mának élni, és nem görcsölik túl a dolgokat. Igaz, ettől még nem javul meg a vízvezeték – de kit érdekel.
Olyan időket élünk, amikor a jelen gazdasági döntései évtizedekre meghatározhatják Magyarország sorsát. Ha felelőtlenül járunk el, és a pillanatnyi érdekeinktől vezérelve még tágabbra tárjuk az ország kapuit az összeszerelő üzemek előtt, esélyünk sem lesz rá, hogy utolérjük a nyugati államokat.
Alaposan felduzzadt a minap az alig háromszáz fős baranyai falu, Alsómocsolád lakossága. A településen rendezték meg ugyanis a kés- és fejszehajító Európa-bajnokságot. 131 versenyző látogatott el a faluba, és szinte mindegyikük hozott magával még egy embert: edzőt, kísérőt. A viadal előtt közgyűlés is volt, hiszen a szigorú szabályrendszerű sportág jelenleg épp válaszút előtt áll.
Hat éve egy szélesen vigyorgó indonéziai makákó lefényképezte magát. De e kedves történet lassan megkeseredett a fényképezőgép tulajdonosa számára, mivel az állatvédők elvitatták tőle a kép szerzői jogait. Mindez egyszerre illusztrálja az állatvédők céljainak és a szerzői jogi törvények visszásságait.
Munkatársunk a Baptista Szeretetszolgálat önkénteseként dolgozott a katasztrófa sújtotta területen Amerikában. Segített felépíteni egy olyan mobil konyhát, amely a semmi közepén képes naponta negyvenezer adag meleg ételt előállítani, és amelyet egyébként bőven a hetvenes éveikben járó emberek működtetnek. Falat is bontott egy könnyűszerkezetes házban, amelyben napokig állt a félméteres víz. Helyszíni riport onnan, ahol méregdrága sportautóval is sorba állnak élelemért.
Megdöbbentő, feltehetően a második világháború befejezése utáni legnagyobb európai tömegmészárlást előkészítő dokumentumot talált egy szlovén történész. Szlovéniában már több mint félezer tömegsírra bukkantak.
Témák a Magazinból
A hollandusok esetei Holnap Zsoltival
Csemő új lakói – Mi elől menekülnek a Nyugat migránsai? (17., 20. oldal)
Robotok és karbantartók
Csath Magdolna a vállalatok káros profitérdekeiről, a tudás hatalmáról és az ideális iskoláról (18–19. oldal)
Rigac Jancsi emlékezete
Kés- és fejszehajító Európa-bajnokság Alsómocsoládon (21. oldal)
Nyolcvanöt százalék
Skálázható tendenciák, avagy: miért nőnek a városok? (22–23. oldal)
Makákószelfi
Tündérmeséből rémálommá váló történet az esőerdei önarcképet készítő főemlősről (22–23. oldal)
Mannagyár
Bevetés előtt közös ima – Texasban még a Harvey hurrikán okozta károkkal küzdenek, de már várják a következőt (24–25. oldal)
Buddha fegyvert ragad
A mianmari rohingya népcsoport tagjait nem éppen szelíd szerzetesek irtják (25. oldal)
Az orosz társadalom már túllépett a forradalmon
Borisz Mezsujev filozófus: 1917 egyszerre vált a monarchia, a liberalizmus és a szociáldemokrácia sírásójává (26. oldal)
Határpontok
A lengyel világutazó volt az első, aki egy év alatt az Északi-, majd a Déli-sarkot is megjárta (27. oldal)
A szlovén Katyń
Becslések szerint akár százezer holttest is lehet a nagyobb részben szlovén és horvát származású áldozatokat rejtő tömegsírokban (27. oldal)
Átlényegültem negyvenéves férfivá
Molnár T. Eszter író a német középosztály képmutatásáról (29. oldal)
Únom, útálom
Szándékos „illetlenség” állt-e a Kádár-korszak egyik legelhíresültebb sajtóbotránya mögött? (32. oldal)
Gazda Albert az ukrán nyelvtörvényről. Pintér Bence arról, milyen a magyar ember és mit szól ehhez Brüsszel. Plusz Hegyi Zoltán, Szerető Szabolcs, Maros András és Győrffy Ákos tárcái. Részlet Térey János készülő regényéből.
