A csodatevő – Magazin-ajánló

Százötven éve született Pilsudski marsall. Bart István-interjú. Az ufók Kínát fogják először hívni. Magazin.

MN
2017. 11. 30. 13:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A külföldi szerzőjű, magyar nyelvű könyvek, például Lev Tolsztoj bármelyik kötete tulajdonképpen csak nagyon távoli rokonságban van az eredeti művel. Annak minden egyes szava, betűje ki van cserélve valami egészen másra. Ez az új szöveg csak a közmegegyezés alapján feleltethető meg az eredetivel, és ezért tekintik a lefordított művet szintén Tolsztoj írásának. Pedig valójában minden betűjét a fordító írta. Gőgösen azt kell mondanom, hogy a fordított szövegben a fordítónak nagyobb része van, mint a szerzőnek. Emiatt még az is előfordulhat, hogy a magyar könyv jobb, mint az eredeti, de hiába kérdezi, most egy ilyen sem jut eszembe. Másrészt persze a zseni a legrosszabb fordításon is átüt.” (Bart István)

Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!

A lengyel királyok és szabadsághősök – mert utóbbiakból is sokat teremtett Lengyelországnak, „Isten játszóterének” viharos históriája – ma is háborítatlan végső nyughelyükön, a krak­kói Wawel Szent Szaniszló- és Szent Vencel-székesegyházában pihennek. Nem szórta szét őket a sors, mint ahogy nálunk tette. Ott nyugszik Józef Poniatowski herceg, Tadeusz Kościuszko és nem utolsósorban a lengyel állam újrateremtője, Józef Piłsudski marsall is, a független lengyel állam megteremtője.

A fordítónak legalább annyi köze van a műhöz, mint az írónak, vallja Bart István műfordító, akinek most jelent meg Amerikai kulturális szótár című kötete. Ebben olyan kifejezéseket gyűjtött össze, amelyek benne lehetnek ugyan a szokványos szótárakban, de az őket körülvevő kulturális kontextus ismerete nélkül szinte biztos a köznapi jelentésük félreértése.

A többségében szatmári haszidok által lakott, New Yorktól nem mesze lévő Kiryas Joel most nyeri el önállóságát. A zsidó közösség odakerülése az elmúlt magyar év­szá­zadok gyakran sikeres, gyakran fájdalmas történetének egyenes következménye.

Tállai András nagyon odafigyel választókerülete központjára, Mezőkövesdre. A minap például a helyben különösen magas benzinárak miatt intézkedett, aminek hírértéke lett, még a Bloomberg is foglalkozott a matyó település üzemanyagáraival. Kevesebb szó esett viszont arról, hogy nemrég rend­őröket vertek Mezőkövesd közepén. Abban a városrészben, ahol találkoztunk rongylábú szipusokkal és rettegő nyugdíjasokkal, láttunk drótra hajított csipketangát és kukából lakmározó macskát. Pedig ezeken a girbegurba utcákon egy gyönyörű skanzent sem lenne nehéz elképzelni.

Költő, író, festő, okkultista, mágus és vallás­alapító. No meg valószínűleg titkos ügynök. Aleister Crowley a XX. század egyik legizgalmasabb figurája volt, személye számos művészt is megihletett.

Témák a Magazinból

A csodatevő
Tudatosan készült Lengyelország katonai úton történő felszabadítására – Százötven éve született Piłsudski marsall (17., 20. oldal)

Bógnizni az íróval
Bart István a fölös példányokról, a szerzőkkel szembeni gyanakvásról és a félreértett easy riderről (18–19. oldal)

Joel nemzetsége
Teitelbaum valóra vált álma: önállósodó haszid sziget New Yorktól nyolcvan kilométerre (21. oldal)

Lángoló budi
Mezőkövesd Brooklynja – Gettósodás és permanens kampány Tállai András városában (22–23. oldal)

Embervakság
A gazdagokra nézve nem túl hízelgő kutatások igazolják: mások semmibevétele összefügg a vagyoni helyzettel (23. oldal)

Forgalom Panmindzsonnál
Demilitarizált terület Észak- és Dél-Korea között: a megbékélés nagyon messze van (24. oldal)

Félelem és reszketés Phjongcshangban
Dilemmák a koreai téli olimpia előtt: a béke vagy te, sport? (24–25. oldal)

Antikrisztus
Nyolcvan éve hunyt el „a világ leggonoszabb embere” (25. oldal)

Angyalföldi pálmafák
Fenyő Miklós az ötvenéves pályafutása csúcs- és mélypontjairól, a jampecok és a mai celebek világáról és egy „illegalitásban” felvett lemezről (26–27. oldal)

A rádióbarát
Hatszáz készülék boldog tulajdonosa a pécsi gimnazista (27. oldal)

Aki megölte a leghíresebb nyomozót
„Ha száz év múlva csak úgy fognak emlékezni rám, mint aki megalkotta Sherlock Holmest, akkor az életemet kudarcnak tekinthetem” (29. oldal)

Gazda Albert a gyűlöletkarmesterekről és a nagy pizzaparadoxonról. Plusz Hegyi Zoltán, Benedek Szabolcs, Halász Margit és Győrffy Ákos tárcái. Plusz négyoldalas karácsonyi könyves melléklet!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.