„Van gyerekkori barátom, aki jelenleg is kinn van az ukrán–orosz fronton. Nekem most ősszel érkezett meg a második behívóm. Az útlevelemet elvették a határon, egy hónapig kellett járni a katonasághoz, hogy visszakapjam. Nem tudom, hol van még sorkötelesség a határon túli részeken, de a mi életünket elég jelentősen befolyásolja. Minden határátlépésnél gyomorgörcsöm van, bárhova utazom. Ez nyomasztó, számomra megfejthetetlen érzés. Örökség. Iskolásként sikerélmény volt, ujjongtunk, ha átléptük a határt, mivel gyakran fordítottak vissza. Otthon magyaroztak, itthon ukránoztak, édesanyám ehhez képest egészen orosz. Szerencsére meg vagyok lőve ezzel egy életre, mivel én mindig magyarnak érzem magam. Ott is, ahol ennek súlya van, ott is, ahol már alig.” (Ifj. Vidnyánszky Attila)
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Járványszerűen terjed a szifilisz a helyi hatóságok szerint Közép-Európa egyik legnagyobb roma telepén a szlovákiai Tőketerebesen. Munkatársaink a helyszínen járva ugyanakkor azt tapasztalták, a korábbi híradások pontatlanok voltak: bár létezik gyermekprostitúció a városban, és van szifilisz is, a kettőnek nincs köze egymáshoz.
Játszik a Vígszínházban, emellett rendez is, és olyan filmekben láthattuk, mint a Veszettek, illetve hamarosan láthatjuk a Sándor Pál-féle Vándorszínészek címűben. Ifj. Vidnyánszky Attilát édesapja örökségéről, a korábbi mentorról, Marton Lászlóról és a kárpátaljai helyzetről is kérdeztük.
Sajtókamarával fenyegeti az újságíró-társadalmat egy, a választások után élesíteni kívánt tervezet. Bár kiötlői elvileg a külföldi médiatulajdonosok elleni érdekvédelemmel indokolják a szakmai szervezet felállítását, egyrészt mára a magyar média jó része hazai kézbe került, másrészt nem tűnik teljesen légből kapottnak az a félelem, hogy az önkényes szabályozás az egyes médiumok megregulázására is lehetőséget kínálhat. Az elképzelés nem előzmény nélküli, hiszen régen is létezett sajtókamara. Kérdés, hogyan és mennyire szolgál jó példaként.
Összeesküvés-elméletek között élünk. Olyan sok van belőlük, hogy egyre ritkábban tudatosul, ha találkozunk eggyel. A járványokat a gyógyszergyárak indítják, hogy eladják az oltásokat (amelyek egyébként autizmust okoznak természetesen), a klímaváltozás nem is létezik, ahogy a holdra szállás se, Soros Györgynek viszont tényleg nincs jobb dolga, mint hogy migránsok millióit Európába költöztesse. A konspirációk szinte mindenkit vonzanak. Legyőzésükre semmi esély, ha nem értjük meg, hogyan működnek ezek a fals koncepciók az emberi elmében.
Ki védi meg a tanárokat? – tette fel nemrég a kérdést egy közösségi oldal zárt csoportjában egy tanárnő, akit munkahelyén megrúgott az egyik tanuló. Az utóbbi időben egyre több olyan eset lát napvilágot, amikor pedagógust bántalmaz a diákja. Ilyenkor ráadásul ritkán indul hatósági eljárás, ugyanis az intézményvezetők féltik a botránytól az iskola hírnevét.
Témák a Magazinból
Szifilisz van, de nem úgy
Látogatás Közép-Európa egyik legnagyobb roma telepén (17., 21. oldal)
„Ősszel érkezett meg a második behívóm”
Ifjabb Vidnyánszky Attila Kárpátaljáról, a nagymamájáról és arról, hogy édesapja mennyire megosztó személyiség (18–19. oldal)
Be a karámba!
Sajtókamara létrehozását fontolgatják – A kis híján nyolcvan éve életre hívott névrokon hatékonyan működött közre a sajtószabadság korlátozásában (20–21. oldal)
Az ártatlanság színében pompázó diktatúra
Márvány, gitár, szőnyeg és BMW – Türkmenisztán fehérforradalma mindenhová elér
Az irányítás illúziója
Összeesküvés-elméletek: rendszer a véletlenben (22–23. oldal)
Egy svéd skót
„A ma élő európaiak tíz százaléka IKEA ágyban fogant” – Elhunyt Ingvar Kamprad, a világ nyolcadik leggazdagabb embere (22–23. oldal)
Az alanyi jogon járó tisztelet a múlté
Válaszd az életet! – tanácsolták annak a pedagógusnak, akit nemrég bántalmazott a diákja egy budapesti iskolában (24. oldal)
Hatalmas városok: Moszkva
Hol lehet a helyünk egy tágas és kócos, egyszerre otthonos és idegen, XX. és XXI. századi birodalmi metropoliszban? (25. oldal)
Mindig elegánsan, bricseszben
Hajós Alfréd: egy sokat tapasztalt polihisztor (26. oldal)
Nem viszik át kezükön a hullák mérgét
A középosztálybeli nőkben még a XIX. század második felében sem merült fel, hogy kórházban hozzák világra gyermekeiket – A szocializmusban a szülés szentségét felváltotta a bürokratikus ügyintézés eszméje (27. oldal)
Élveboncolás
A sztálingrádi vereség kicsit másképpen (28.oldal)
Nekem fáj
„Sohasem használok germanismust, ha használtam, mutassa ki” – Alapos élettörténet látott napvilágot Kosztolányi Dezsőről, a múlt század elejének íróóriásáról (29. oldal)
Jövőlövők
Nostradamus kelet-közép-európai kollégái a közismert prófétához hasonlóan érdekes jóslatokkal lepték meg az utókort (32. oldal)
Kósa András az ellenzéki pártok közti acsarkodásról. Gazda Albert a merlot-ról. Hegyi Zoltán, Benedek Szabolcs, Fecske Csaba és Weiner Sennyey Tibor tárcái.
