Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. A most szombaton megjelenő közéleti-kulturális magazinunkban sok más mellett a következőkről olvashatnak. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a húszoldalas mellékletet az újságárusoknál!
Szenzációs felfedezés István király „elveszett” fiáról
Lehet-e ezer év után újat mondani Szent István királyról? Úgy tűnik, igen, már csak azért is, mert a magyar középkori oklevélkincs jó részét még mindig nem dolgozta fel senki. Tavasszal egy fiatal történész, Mikó Gábor szenzációs felfedezésről számolt be az egyik történelmi folyóiratban. A herceg Esterházy-levéltárban fennmaradt kódexbe fűzött krónikában arra vonatkozó bejegyzést talált, hogy valóban volt Szent István királynak Szent Imre herceg mellett egy Ottó nevű fia is, akinek a létezését mér régóta sejtették a történészek. Mikó Gáborral Farkas Adrienne beszélgetett.
– Az internetes Wikipédia István királyról szóló szócikke már két herceget, nemcsak Imrét, hanem Ottót is megemlíti. Mit gondol, ez az ön kutatásainak köszönhető?
– Nem biztos! Volt két kései forrásunk az én felfedezésem előtt is, amelyek említették név szerint Ottó herceget, de ezek alapján senki sem merte biztosan kijelenteni, hogy Istvánnak létezett ez a fia is. Az egyik forrás egy német nyelvű krónika, amely 1500 körül íródott Karintiában, de az vele a probléma, hogy nem tudták a forrásait azonosítani. A másik a ferences prédikátor Laskai Osvát Szent István-napi prédikációja. Az ember az ilyesmivel azért óvatos, mert nem elsősorban történeti jellegű forrásról van szó.
– Hogy jutott el az Ottó herceg létét bizonyító leletig?
– Az ELTE-n végeztem, és ott folytatom a doktori tanulmányaimat is, amelynek középpontjában a középkori magyar törvények szöveghagyománya áll. Másodéves egyetemistaként véletlenül ráakadtam egy olyan Bernben fennmaradt – természetesen már kiadott – szövegre, amelyben találtam három törvénycikkelyt, amelyeket egy az egyben fellelünk Szent István törvényei között. Arról volt szó ezekben a törvényekben, hogy az egyházi emberek világi bíróság elé nem citálhatók. Attól függően, hogy melyik szövegváltozatról beszélünk, 55 vagy 56 Szent István-féle törvényről tudunk, ezek közül öt olyan van, amelyikről száz százalékig meg lehet mondani, mi volt a nyugati eredetijük. A többiről csak azt állíthatjuk, hogy nyugat-európai mintán alapulnak, de a magyar viszonyokhoz alakítva.
– Van olyan Szent Istvántól származó törvény, amelyik igazán magyar?
– Amit mindenki ismer, aki valaha magyar iskolába járt. Nevezetesen hogy tíz falu építsen egy templomot. Ennek tudtommal nincsen nyugati párhuzama, tehát hamisítatlan hazai megoldásnak tűnik, persze csak addig, amíg elő nem kerül egy kétségtelen párhuzam. Egyébként nagyon szeretek új szövegeket böngészni és azokra új téziseket alapítani, sokkal izgalmasabb, mint száz éve lerágott csontokat csócsálni. (21., 30–31.oldal)
A felismerhetőségig hasonló
Elkészült Dobó István arcrekonstrukciója a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárában az öt évvel ezelőtt feltárt koponya alapján. A három példányban megformált gipszfejet Gárdonyi Géza szülőhelyén, Agárdon, Egerben és Dobó nyughelyén, a szlovákiai Dobóruszkán állítják ki. Pethő Tibor számol be az arcrekonstrukció szakmai titkairól. (32. oldal)
Nagytakarítás
Közel egy esztendeje került ismét állami kézbe a több százmilliós adósságokkal terhelt Mafilm, a legjobb adottságokkal rendelkező magyarországi filmstúdió. Vezérigazgatóját, Zákonyi S. Tamást arról is kérdezte Hanthy Kinga, hogyan értelmezhető és helyezhető el a piaci alapon működő filmes világban a fogalom: állami filmgyár. (34. oldal)
Szörnypörgetés
Immár egyszeres amatőr és kétszeres profi BMX-világbajnok az évek óta a világ élvonalába tartozó, Budapesten élő Kun Ádám. Magyar extrém sportoló még nemigen ért el hasonló magasságokig. A biciklivel bemutatott kunsztokból ezen a szinten már meg is lehet élni – igaz, a magyar cégek még nem fedezték fel a szponzorálásban rejlő lehetőségeket – írja Wekerle Szabolcs. (40. oldal)
Tizenkét tutaj
Záhony alatt, Győröcske határában, a Tisza partján ülünk nem kevés szúnyog társaságában, és várunk. Előbb Republic-slágert hoz a szél a folyó felől, aztán feltűnik egy hatalmas építmény a vízen. Utána még egy, azon magyar népdalt énekelnek érezhető akcentussal. Majd még tíz hajó; tizenkét ország százhetven magyar cserkésze vízre szállt egy hétre, hogy megemlékezzék a hazai cserkészet száz évvel ezelőtti nagy eseményéről. Lukács Csaba látogatta meg a tutajosokat. (33. oldal)
Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a Hétvégi Magazint az újságárusoknál!
