Hitlerhez hasonlította Busht Neelie Kroes szakértője

„Szakterületükön szerzett szakértelmük és teljes függetlenségük alapján választották ki” Neelie Kroes professzorait, ám egyikük másról lett híres.

Magas szintű munkacsoportot hozott létre Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az európai médiaszabadság és -pluralizmus tiszteletben tartására, védelmére, támogatására és előmozdítására. A hivatalos leírás szerint Herta Däubler-Gmelin professzort, korábbi német igazságügyi minisztert, Luís Miguel Poiares Pessoa Maduro professzort, az Európai Egyetemi Intézet tagját és az Európai Bíróság egykori főtanácsnokát, valamint Ben Hammersleyt, a digitális technológia úttörőjét és egy technológiai magazin főszerkesztőjét „a szakterületükön szerzett szakértelmük és teljes függetlenségük alapján választották ki”.

Herta Däubler-Gmelin nevéhez azonban számos ellentmondásos törvény is fűződik. 1998 és 2002 között Gerhard Schröder első kabinetjének volt az igazságügyi minisztere, akkor született az állampolgársági törvény, a német polgári törvénykönyv számos újítása, valamint akkor legalizálták az azonos neműek élettársi kapcsolatát. A legnagyobb vihart azonban akkor kavarta, amikor 2002-ben Hitlerhez hasonlította G. W. Busht. „Az Irak elleni háborúval az ország belső problémáiról akarja elterelni a figyelmet, ez kedvelt módszer Adolf Hitler óta” – mondta, majd ezután azzal védekezett, hogy nem a személyüket, hanem módszereiket hasonlította össze, és különben is rosszul idézték. Botrányhős lett Németországban és Amerikában is, Ari Fleischer és Condoleezza Rice is tiltakozott. Schröder nem kényszerítette lemondásra, mivel Däubler-Gmelin is finomította nyilatkozatát, de amikor Schrödert néhány héttel később újból megválasztották – szoros eredménnyel –, Däubler-Gmelint már kihagyták az új kabinetből.

Tag még a bizottságban Ben Hammersley újságíró is, aki állítólag maga szerkesztette a saját magáról szóló Wikipédia-cikket, egy interjúban pedig elmondta, felvállalva az arrogancia látszatát is, hogy azok az emberek idegesítik a legjobban, akik nem tudnak mit kezdeni a modernitással.

Ismert: a korábban a jósnők szavait leső Neelie Kroes februárban komoly aggályokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, ténynek beállítva például azokat az információkat, amelyeket egy meg nem nevezett magyar férfi mondott neki. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a média sokfélesége ellen hathat a Klubrádió megszüntetése, valamint arra kérte a vitában a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibort, hogy látatlanban fogadja el a kormány az Európa Tanács sajtószabadsággal és igazságügyi törvényekkel kapcsolatos tanácsait.

Emiatt felemelte akkor a szavát Gál Kinga néppárti képviselő, példátlannak nevezve az eljárást. Frakciótársa, Szájer Józsefpedig levelet írt, amelyben azzal szembesítette Kroest, hogy „kilépett az Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből”. Járóka Lívia ugyancsak levelében fordult a biztoshoz, amelyben hangsúlyozta: megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy Kroes ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani, holott a meghallgatás elején épp maga a biztos jelezte, hogy aggodalmait nem mítoszokra kívánja alapozni.