Mint kifejtették, a szerda este fél 10-től látható műsorban Al Ghaoui Hesna elsőként Ian Pearson ismert futurológust mutatja be, akinek jóslatai hihetetlennek tűnnek, de nagy találati pontossággal valósulnak meg. Ian Pearson a kilencvenes évek elején még az SMS és az egy méter átmérőjű lapos képernyő ötletével „borzolta a kedélyeket”, az ezredforduló után pedig megdöbbenést keltett az évtized közepére várható technológiai robbanás és a 2012-ig érkező háromdimenziós televízió előrejelzésével – idézték fel.
Úgy fogalmaztak, ennek fényében elgondolkodtató, hogy a szakértő szerint „tíz év múlva már megmosolyogják azt, aki még mobiltelefont használ”, húsz éven belül pedig áttörést érhet el a tudomány a mesterséges intelligencia kutatásában.
A technológiai újításokon, amelyekre a jövőkutató az előrejelzéseit alapozza, világszerte dolgoznak a tudósok, például magyar kutatóorvosok, akik az egyesült államokbeli Bostonban egy kísérleti laboratóriumban egyedülálló képalkotó berendezésekkel terveztek meg egy műtőt – emelték ki. Mint írták, Al Ghaoui Hesna emellett felkeresi „a halhatatlanság ígéretével kecsegtető” krionika híveit is, akik egy bostoni családi házban „igyekeznek kihúzni azt a néhány tíz vagy száz évet”, amíg az orvostudomány megoldást talál betegségeikre.
A krionika hívei szerint elérhető a halhatatlanság, ha az emberi testet vagy csak az agyat lefagyasztott állapotban megőrzik addig, amíg gyógyíthatóvá válik a halált okozó betegség.
A műsor nézői végül megismerhetnek a nézők egy „kiborgot” is, egy amerikai üzletembert, aki csak a koponyájába ültetett kis számítógépes csipnek köszönhetően élhet teljes életet – közölték.
A közleményben idézik Al Ghaoui Hesnát, aki szerint a jövő titkai mindig is érdekelték az emberiséget, voltak, akik az égből vagy az állatok viselkedéséből, mások az emberi megérzésekből reméltek válaszokat az élet nagy kérdéseire. A modern kori jövendőmondók azonban tudományos alapokra építenek – tette hozzá.
Az m1-en márciusban indult, havonta jelentkező riportműsorban Al Ghaoui Hesna magyarországi és külföldi történeteket mutat be „valódi túlélőkről, élni akarásról”.
