Két városban érvénytelen a Klubrádió pályázata

Jogerős bírósági döntés következtében több mint egy hónapja nincs sugárzási jogosultsága két vidéki frekvencián a Klubrádiót működtető médiavállalkozásnak.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Klubrádiót működtető üzleti vállalkozás tulajdonosa augusztusban bíróságon támadta meg a Médiatanács 2012. július 25-én, a tatabányai 96,7 MHz és az esztergomi 98,1 MHz frekvenciára benyújtott pályázati anyagok kapcsán meghozott döntését. „Az eljárás során a bíróság jogerős döntésében elutasította a Klubrádió keresetét, aminek következményeként a Klubrádiónak 2012. október 10-én megszűnt a műsorszolgáltatási jogosultsága Esztergomban és Tatabányán” – szögezi le az a Médiatanács.

A közlemény szerint a Médiatanács korábban jóhiszeműen ideiglenesen meghosszabbította a Klubrádió sugárzási engedélyét annak érdekében, hogy az ügy egyértelmű, határozott és senki által nem vitatható törvényes megoldása a piaci szereplő számára is méltányos körülmények között születhessék meg. A jogállami megoldás a bírósági döntéssel már megszületett, a döntés október 26-án jogerőre emelkedett. Ezért az alaki érvénytelenséget helyben hagyó bírósági döntés következtében a Klubrádiót működtető vállalkozás tulajdonosának egy hónapja – szerződésben vállalt kötelezettségével összhangban – nincs jogosultsága médiaszolgáltatásra, emeli ki a közlemény.

A Médiatanács álláspontja szerint a kialakult törvénytelen helyzet azért is aggályos, mert eddig hasonló esetekben más rádiók törvénytisztelő módon jártak el. Így tett a Hold Rádió Kft. az esztergomi 92,5 MHz-es és a tatabányai 107,0 MHz-es frekvenciával, a Rádió Horizont Kft. a törökszentmiklósi 96,4 MHz-cel, illetve a Kapos Rádió Kft. a kaposvári 99,9 MHz-cel.

A Médiatanács bízik abban, hogy a Klubrádiót működtető vállalkozás tulajdonosa is a mások által követett törvényes úton kíván járni, azaz nem érdekelt az egy hónapja fennálló törvénytelen, a jogállamiság szellemiségével összeegyeztethetetlen szerződésszegő állapot fenntartásában, különös tekintettel arra, hogy az eltérő magatartás nemcsak az európai jogállamiság szellemét sértené, hanem közvetlenül is veszélyeztetné a médiapiac etikai és jogi normákon nyugvó biztonságos működését – írták.