Nem célravezető a média tartalmi korlátozása

Nem tartják célravezetőnek a média tartalmi korlátozását a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében a sajtó képviselői.

E vélemények a Gyűlöletbeszéd és szabályozása a médiában címmel kedden Budapesten rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangzottak el, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiatudományi Intézete kezdeményezett.

Többet árt, mint használ

Tóth Szabolcs szerkesztő a Magyar Nemzet álláspontját képviselve azt mondta: nincs szükség gyűlöletbeszéd-törvényre, mert az a nyilvánosság szempontjából többet árt, mint használ. A gyűlöletbeszéd szerinte nem éri el azt a veszélyességi fokot, amely miatt korlátozni kellene a szólásszabadságot.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának vezetője a tartalomszabályozás atombombájának nevezte az internetes oldalak fizikailag elérhetetlenné tételét. A szakmai etikai kódexek jelentőségét hangsúlyozta, és azt mondta: sem szervezetének, sem más sajtószervezetnek nincs kapcsolata a média azon szereplőivel, akik szóba kerülhetnek a gyűlöletbeszéd kérdésében.

Szabálytalanságokat követnek el

Kotroczó Róberttel, az RTL Klub hír főszerkesztőjével egyetértett abban, hogy a kifogásolt Kuruc.info sokféle jogsértést követ el – például személyiségi jogokat vagy szerzői jogokat sért, bevételei után pedig nem fizet adót –, mégsem lép fel ellenük egyetlen hatóság sem. Weyer Balázs emiatt nem látta őszintének az ellenük irányuló próbálkozásokat.

„Adósok vagyunk a gyűlöletbeszéd meghatározásában” – fogalmazott Szikszai Péter (Hír TV), aki szerint emiatt jelenleg „kevesen döntik el Magyarországon, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek”. Példaként hozta a Jeszenszky-jegyzetet, amelyhez hasonló egyetemi jegyzet szerinte több is létezik, ám a média mégis ezt szerepeltette, évekkel annak elkészülte után. Szakmaiatlan megközelítésnek nevezte, hogy egy helyszíni riport gyűlöletet kelthetne, és úgy vélte: az legfeljebb kiegyensúlyozatlan lehet. Ezzel megvédte a Pesty Fekete Doboz filmjének a roma–magyar együttélésről szóló részét, amelyet a médiatanács nem, ám az ombudsman emberi méltóságot sértőnek ítélt.

Számos szabály határozza meg a működést

A dokumentumfilmet bemutató Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgatója, Gulyás István azt mondta: számos szabály határozza meg a közmédia működését, amely szerinte így a politikai korrektség maximumát tudja nyújtani. A Jeszenszky-jegyzet bemutatását egy politikai akció időzített megjelentetésének tartotta. Szerinte a gyűlöletbeszéd akkor fordul elő a médiában, ha szélsőséges és periférián lévő sajtótermékek „a B-középnek játszanak”. Más esetben szerinte működik az önkontroll, ezért nem tartotta szerencsének a túlszabályozást, amely radikális megszólalásokat is szülhet szerinte.

György Bence (TV2) azt hangsúlyozta, hogy a sajtó munkatársainak kell felismerniük a gyűlöletbeszédnek tekinthető megnyilvánulásokat, és megfelelően kell kezelni azokat, például ki kell hagyni a műsorból, ha közlésük kárt okozna. Sokkoló élményként említette az olaszliszkai esetet, amelyről azt mondta, hogy „elképesztő gyűlöletkeltésbe torkollt” a sajtóban. A Jeszenszky-jegyzettel kapcsolatban pedig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a társadalom ne menjen el mellette szó nélkül.

Nem csak a média szabályozza a közbeszédet

Kotroczó Róbert is jól működőnek tartotta a médiumok belső szabályozását, míg Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédet nemcsak a média, hanem a közszereplők is befolyásolják. „Ma már egy parlamenti képviselő is militáns kifejezéseket használ” – tette hozzá.

Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző főosztályának helyettes vezetője ritkának nevezte a médiában előforduló, a gyűlöletkeltést érintő eseteket.

Ismerni kell a szakma szempontjait

A beszélgetés moderálója, Koltay András, a médiatanács tagja a tanácskozás céljáról újságíróknak elmondta: a hatóság akkor tudja megfelelően alkalmazni a jogszabályokat, ha a szakma szempontjait is ismeri. Ha a gyűlöletbeszéd nem lenne jelen egy társadalomban, az a szólásszabadság nagyfokú korlátozására utalna – mondta, hozzátéve: a gyűlöletbeszéd csak a diktatórikus államokban nincs jelen.

A gyűlöletkeltő tartalmakat közlő internetes közlőkkel kapcsolatban azt mondta: a vitában is említett sajtótermék nem a magyar szabályozás alatt áll. „Lennének közvetett, nyakatekert, nehézkes eszközök arra, hogy a hatóság fellépjen ezekkel szemben” – fogalmazott, hozzátéve: erről jelenleg is vita folyik az új büntető törvénykönyv és az ahhoz kapcsolódó jogszabálytervezetek kapcsán. Ezeket a vitákat le kell folytatni, és azokból a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak is le kell szűrnie a tapasztalatokat – mondta. Megjegyezte, hogy az internet szabályozásának kérdése a világon mindenütt probléma, univerzális kérdés, amelynek terén kiforratlan a szabályozás.