Erőszak és megalázás: ha nőről van szó, elfogadott, ha férfiról, nevetséges

Még nem járt le a nőket megalázó reklámok ideje. A férfiakon viszont jókat nevetgélhetünk.

Werkner Anita
2013. 05. 18. 9:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem jelentünk ki túl nagy újdonságot, amikor azt állítjuk, a média és a reklámok gyakran barátságtalanul viszonyulnak a nőkhöz. Legutóbb például a Ford keveredett roppant kellemetlen helyzetbe indiai kampánya miatt, melyben az autó csomagtartójába megkötözött nőket pakolt. A botrány végül odáig fajult, hogy a Ford kénytelen volt több alkalmazottat is elbocsátani, akik részt vettek az ízléstelen hirdetések készítésében.

Mégis, a helyzet súlyosságát akkor lehet igazán átérezni, amikor egy csokorba gyűjtve szembesülünk a megalázó reklámokkal. A Miss Representation című dokumentumfilm már bizonyította ezt 2011-ben, határozottan rávilágítva a nők tárgyiasítására a médiában megjelent képek és felvételek összegyűjtésével. A Jennifer Siebel Newsom által rendezett film azt vizsgálja, hogy a nők gyakran becsmérlő ábrázolása a mainstream médiában miként járul hozzá ahhoz, hogy a „gyengébbik nem” igencsak alulreprezentált a befolyásos pozíciókban (a film egyébként a 2011-es Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be). Az alkotás mottója egy igen egyértelmű üzenet: „you can’t be what you can't see”, vagyis „nem válhatsz azzá, amit nem látsz”. Magyarán a fiatal nőknek szüksége van pozitív példaképekre, és a média eddig nem jeleskedett azok bemutatásában.

Most egy kanadai egyetem diákjai tettek kísérletet arra, hogy elinduljanak a Miss Representation által kijelölt úton. Feltöltöttek egy videót a YouTube-ra, melyben meglehetősen arcpirító reklámfotókat gyűjtöttek egybe (a felvételt ide kattintva lehet megtekinteni). De nem álltak meg ennél a pontnál, hanem egy újabb lépést téve felteszik a kérdést, hogyan néznének ki ezek a hirdetések, ha megfordítanák a tipikus női-férfi szerepeket. Saját kérdésüket meg is válaszolták, és elkészítették a reklámok „fordított” változatát. Például átalakították azt a hirdetést, melyben eredetileg egy nőt láthatunk egy cipő mellett fekve, ezzel a felirattal: „tartsd őt ott, ahová tartozik”. A reklám paródia változatában egy félmeztelen férfi fekszik egy fúró mellett ugyanazzal a „frappáns” szlogennel: „tartsd őt ott, ahová tartozik”.

The „male gaze” avagy a „férfitekintet”

A diákok újabb és újabb képeket készítettek, hogy megválaszolják a kérdést, miért elfogadható a nőket gyakran fej nélkül vagy erőszakos jelenetekben ábrázolni, legyen szó motorolaj, energiaital, autó, konyhai berendezés vagy éppen ruha eladásáról. Nyomban kiderült, a férfiakat egyszerűen nem lehet ugyanúgy tárgyiasítani, mint a nőket. A „kulturális tekintet” olyannyira maszkulin, hogy a férfitest ábrázolását képtelenség a nőiéhez hasonlóan manipulálni, szexualizálni vagy áldozatként bemutatni. A projekt társadalmi hatása éppen ezért igencsak korlátozott, hiszen mikor a férfiakat a nőkhöz hasonlóan tárgyiasítva ábrázolják, az sokkal inkább nevetséges, semmint sokkoló, szexi vagy éppen megalázó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.