Egy vállalkozás sikeressége szempontjából döntő fontosságú az ígéretes tehetségek toborzása. Üzleti szempontból ugyanígy szükségszerű, hogy minél sokszínűbb legyen az alkalmazott munkaerő. Az Európai Unióban a nők csupán 13,7 százalékban vannak jelen a tőzsdén jegyzett társaságok vezetői, döntéshozói pozícióiban, az Egyesült Királyságban ez a szám 17,3 – a BoardWatch adatai szerint. Magyarországon mindössze 6,69 százalékról írt a Tőzsdefórum 2012-ben.
Se vége, se hossza azoknak a kutatásoknak és statisztikáknak, melyek a kiegyensúlyozott vezetés fontosságára hívják fel a vállalatok figyelmét: azok a cégek, melyek felsővezetésében „erőteljes” női képviselet van, jobban teljesítenek. A „vegyes” vezetőség jó hatással van a cég teljesítményére és a növekedésére – derül ki a tanulmányokból. Mi hát az oka annak, hogy még mindig alulreprezentáltak a nők a vezetőségekben?
Az SHL (Landscape of Diversity Study) legújabb kutatása szerint az éles különbség a vezető és nem vezető pozíciókban lévő munkatársak esetében a motiváltságban keresendő, így elképzelhető, hogy a nők esetében is itt van a „kutya elásva”. A férfiakat a hatalom és az elbukástól való félelem motiválja, ezzel szemben a nőket a konstruktív, együttműködő munkahelyi légkör és az elismerés hajtja előre.
Tavaly a 15–64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal – mondta Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa még márciusban.
Az mno.hu cikkei a témában:
– Nők és férfiak: ki tesz keresztbe kinek?
– Amire egy nő soha nem lehet képes
Ráadásul a kutatásból az is kiderül, hogy a nők egyre motiválatlanabbakká válnak az idő és karrierjük előrehaladtával, ami nem meglepő a jelenlegi kilátások mellett. Az, hogy a munkaadók nem aknázzák ki a „gyengébbik nem” vezetői képességeit, hatalmas elszalasztott lehetőség, főleg ha még azt is figyelembe vesszük, milyen nehéz igazán jó vezetőt találni. A SHL tanulmánya arra is rávilágít, hogy 15 emberből csupán 1 rendelkezik a hatékony vezetéshez szükséges képességekkel. Ha a nőket kizárjuk a körből, akkor ennek az esélye már csak 1:30.
Ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak, le kell rombolniuk az akadályokat és muszáj nyitniuk a női vezetők irányába. Ehhez meg kell változtatni a vállalati kultúrát, hogy a nők motiváltabbak legyenek az előrehaladásban. Ahelyett, hogy a kudarctól való félelemre alapoznak, olyan rendszert kell kialakítani, mely elismeri a teljesítményt és az együttműködést. Így a nők számára is vonzóbbá válhat a vezetői pozíció.
A nők egy másik dimenzióval, nézőponttal járulnak hozzá a cég működéséhez, és a talpraesett vállalkozásoknak fel kell ismerniük a bennük rejlő lehetőséget.
