Amire egy nő soha nem lehet képes

Bár a nők lassan betörnek a felső vezetői körökbe, a vezérigazgatói székig mégsem jutnak el.

Az Egyesült Államokban a női pénzügyi felső vezetők száma 40-ről 54-re ugrott az elmúlt egy év során a Fortune 500-as listáján, melyen a legnagyobb amerikai vállalatok szerepelnek – állítja a Bloomberg. Ennek ellenére ezen cégek vezérigazgatóinak csupán négy százaléka nő – ez az arány egyáltalán nem változott az elmúlt öt évben. Ráadásul a nonprofit Catalyst a S&P 500-as listájának adatai kapcsán megjegyzi: a vizsgált vállalatok tíz százalékánál egyáltalán nincsenek nők felső vezetői pozíciókban.

Nemrégiben az amerikai National Association for Female Executives (Országos Szövetség a Női Vezetőkért) tízes listát adott ki azon államokbeli cégekről, ahol a nőknek a legjobbak az esélyei arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek. De még ezeket a vállalatokat is – melyek elkötelezettek a női vezetők mellett – csupán tíz százalékban irányítják nők.

A KSH tavaly novemberi adatai szerint húszéves csúcsra emelkedett a nők foglalkoztatottsága. A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően még tovább javulhat a nők foglalkoztatottsága.

A politikában viszont kevésbé szerpelnek jól a nők hazánkban, Magyarország az utolsó előtti, 26. helyen áll a nők parlamenti arányát tekintve az Európai Unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is.

A Tőzsdefórum 2012 márciusában vizsgálta meg a hazai helyzetet, és arra jutott, hogy a 269 felső vezetői helyből tizenhatot töltenek be a nők, ez 6,69 százalékot jelent. Ezenkívül arra is fény derült, hogy egy vállalatnál sincs női elnök vagy vezérigazgató, és csak egy cég esetében találtak női vezérigazgató-helyettest. A 144 igazgatósági pozícióból hét jut a „gyengébbik nem” képviselőinek, ami 4,86 százalékot jelent.

Miért maradnak ki tehát a nők a vezérigazgatói pozíciókból, miközben felső vezetőként egyre több lehetőség nyílik meg előttük? A Bloomberg kínál egy magyarázatot: a közép- és felső vezetői állásokat elsősorban munkahelyi érdemek alapján osztják. Viszont amikor egyéb – kevésbé megfogható – tulajdonságok alapján kell mérlegelni, a nők még mindig ki vannak téve – nem feltétlenül tudatos – előítéleteknek. Például a Slate egy tanulmánya szerint egy nőnek 2,5-szer produktívabbnak kell bizonyulnia férfi kollégájánál ahhoz, hogy elnyerjen egy kutatási ösztöndíjat. Az is köztudott, hogy a nők kinevezése esetén gyakran olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a terhesség vagy a családvállalás kérdése, ami a férfiak esetében nem képezi a mérlegelés részét.

Annak ellenére, hogy az Európai Unióban az egyetemről kikerülő diplomások 60 százaléka nő, a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok vezetőtestületi tagjainak csak alig 12 százaléka kerül ki közülük – olvasható a www.consilium.europa.eu oldalán. Így nem csoda, hogy többen is úgy gondolják, kormányzati beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy egyenlőséget lehessen teremteni a vezetői üléstermekben. Ennek érdekében az Európai Bizottság felkérte a vállalatokat, hogy önkéntes alapon a távozó férfi testületi tagok helyére képzett nőket vegyenek fel, és ezzel igyekezzenek elérni, hogy vezetőtestületeikben 2015-re 30 százalékos, 2020-ra pedig 40 százalékos legyen a nők aránya. Ehhez a kezdeményezéshez egyelőre azonban csak nagyon kevés cég csatlakozott. Magyarországon az irányelv nagyjából húsz vállalatot érinthet.

Azért is szükség van erre – írja a www.consilium.europa.eu –, mert az Európai Bizottság előrejelzései szerint a következő évtizedekben csupán évi fél százalékponttal emelkedik majd a nők aránya a nagyvállalatok felelős pozícióiban. Vagyis újabb 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a két nem képviselői között elfogadható egyensúly alakuljon ki.