A lap idézi Ilonszki Gabriellát, a Corvinus Egyetem oktatóját, aki egy, a témában rendezett konferencián elmondta, hogy míg Csehországban 22, Lettországban 21 százalék a női parlamenti képviselők aránya, addig Magyarországon mindössze 9,1 százalék. Szlovéniában és Lengyelországban – ahol női kvótát vezettek be – a képviselők 32, illetve 23,9 százaléka hölgy.
A szakember szerint a nőkben megvan az érdeklődés a politika iránt, ezt az is mutatja, hogy a képviselőjelölt nők száma 1990 óta folyamatosan emelkedett Magyarországon: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, ám mégsem tudtak többen bekerülni a törvényhozásba.
A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. A községekben 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női településvezető dolgozott, a városokban 10-ről 31-re nőtt a számuk, ugyanakkor a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben nem lett több női polgármester ez idő alatt – írta a Népszabadság.
