Sztárújságírók diktálnak húsz év múlva?

Egy nemzetközi konferencián megannyi forgatókönyvet hallottunk arról, milyen lesz az újságírás húsz év múlva.

Nem sikerült sok mindent megtudni az újságírás jövőjéről azon a konferencián, amelyet a Független Médiaközpont huszadik születésnapjára szerveztek hétfőn Újságírás 20 év múlva címmel. Az eseményen jelentették be a Korrektor indulását – amelyről itt már írtunk –, valamint áttekintettek olyan média-önszabályozási rendszereket, mint a német, a norvég, az osztrák és az észt.

Ezt követte az újságírás következő húsz évét firtató szekció, amelyben egy holland, egy német és egy ír szakember vette számba a lehetséges forgatókönyveket. A menedzsment tanácsadóként a Van de Buntnál dolgozó Kim Wannet egyenesen négy szcenáriót mutatott be a holland kormány megbízásából készült kutatásuk nyomán. A trendekből arra következtetnek, hogy a média jelenlegi üzleti modellje fenntarthatatlan, a forgatókönyveket pedig az alapján határozták meg, hogy miként fogadjuk el a jövőben a technológia fejlődését és hogyan alakult az intézményekbe vetett bizalom.

A Van de Bunt arra is „rájött”, hogy a jövőben valószínűleg csökken a hírek tartalma, az állami pénzek mértéke viszont nő majd a médiában. „Az újságokat nem lehet megmenteni, de a szakmát igen” – tette hozzá Kim Wannet, aki szerint változik majd a történetmesélés is. Szavait azzal zárta, hogy nem kell félni a változástól és nem szabad küzdeni ellene.

Csupán a minőségi médiumokkal kapcsolatosan fogalmazta meg téziseit Christian-Mathias Wellbrock, a Hamburgi Egyetem professzora. Szerinte három szempontból érdemes vizsgálni a kérdést: a tartalmak, a közönség és a hirdetők oldaláról. Az elsővel kapcsolatban elmondta: a sztárújságírók kora érkezik el 2025-re, amikor már csak néhányan dolgoznak majd fixen egy-egy médiumnál, a többiek kevés pénzért külsőznek majd és nem ez lesz a fő szakmájuk. A kevés saját hang miatt a médiumok sokkal jobban fognak hasonlítani egymásra.

Az olvasók szempontjából megemlítette, hogy az online világban alacsony árak lesznek a nagy verseny miatt, emiatt a bérek sem lesznek magasak. Csak olyan tartalomért lehet majd pénzt kérni, amely exkluzív, emiatt a regionális médiumok előtt nagy lehetőség áll majd. A profitorientált lapokról elmondta: alacsony színvonalúak lesznek, mert folyton az olvasók és hirdetők igényeit elégítik majd ki, cikkeikben kevés lesz a tartalom.

A hirdetők felől nézve tovább erősödik az a tendencia, hogy az online platformokhoz kerül a hirdetési büdzsék nagy százaléka, míg a tartalmat a hirdetők és az olvasók igényei szerint alakítják majd. Ugyanakkor az egyedi tartalmakhoz is lehet majd 2025-re hirdetést kapcsolni Wellbrock szerint.

A múlt és jövő összekapcsolódásáról beszélt a brit The Guardian adatújságírója, az ír Caelainn Barr. Elmondta: a The Guardian két korábbi szerkesztője 1921-ben és 1973-ban már hajszálpontosan leírta a média működését, így különösebb változások nem várhatóak szerinte. Elmondása szerint továbbra is az marad majd fontos, hogy a közérdeklődésre számot tartó tényeket ellenőrizve, közérthető formában, az adatokat vizualizálva tárják az olvasók elé.

Arra a kérdésre, hogy az adatújságírást megéri-e finanszírozni, Barr azt mondta, reméli, hogy igen. Szerinte ez hosszú távú befektetés, hiszen az adatvizualizációt is tartalmazó cikkek más olvasókat is vonzanak, mint a többi írás. „Nemcsak az adatújságírásé a jövő, de nagyon fontos lett” – zárta szavait.

Az előadásokat követő beszélgetéshez csatlakozott Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke; Horvát János, a Független Médiaközpont Kuratóriumának elnöke és Brankica Petkovic, a ljubljanai Béke Intézet vezető kutatója. Weyer arra mutatott rá, hogy csak a meglévő médiumok jövőjéről beszélgettek, pedig sok ezek közül eltűnik majd, viszont lesznek olyan minőségi tartalomszolgáltatók is, amelyek kisebb szervezetekben, akár nonprofit módon működnek majd.

Petkovic pedig a Nyugat és Kelet közötti különbségeket hangsúlyozta. Szerinte ugyanis egy keleti, balkáni újságíró teljesen más problémákkal küzd, mint egy nyugati: a gazdasági és politikai érdekcsoportok kiszolgálójává válik, miközben megbecsültsége folyamatosan csökken és egyes országokban az átlagbér alatt keres. A szlovén kutató szerint csak közösen lehet fellépni az efféle tendenciák ellen, például egy európai sajtóhálózattal. Ám ezt rengeteg tényező akadályozza, ezek közül a legszembetűnőbbek a nyelvi különbségek – zárta szavait Brankica Petkovic. Az esemény a Független Médiaközpont huszadik születésnapjának megünneplésévvel zárult.