Sztárújságírók diktálnak húsz év múlva?

Egy nemzetközi konferencián megannyi forgatókönyvet hallottunk arról, milyen lesz az újságírás húsz év múlva.

A hirdetők felől nézve tovább erősödik az a tendencia, hogy az online platformokhoz kerül a hirdetési büdzsék nagy százaléka, míg a tartalmat a hirdetők és az olvasók igényei szerint alakítják majd. Ugyanakkor az egyedi tartalmakhoz is lehet majd 2025-re hirdetést kapcsolni Wellbrock szerint.

A múlt és jövő összekapcsolódásáról beszélt a brit The Guardian adatújságírója, az ír Caelainn Barr. Elmondta: a The Guardian két korábbi szerkesztője 1921-ben és 1973-ban már hajszálpontosan leírta a média működését, így különösebb változások nem várhatóak szerinte. Elmondása szerint továbbra is az marad majd fontos, hogy a közérdeklődésre számot tartó tényeket ellenőrizve, közérthető formában, az adatokat vizualizálva tárják az olvasók elé.

Arra a kérdésre, hogy az adatújságírást megéri-e finanszírozni, Barr azt mondta, reméli, hogy igen. Szerinte ez hosszú távú befektetés, hiszen az adatvizualizációt is tartalmazó cikkek más olvasókat is vonzanak, mint a többi írás. „Nemcsak az adatújságírásé a jövő, de nagyon fontos lett” – zárta szavait.

Az előadásokat követő beszélgetéshez csatlakozott Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke; Horvát János, a Független Médiaközpont Kuratóriumának elnöke és Brankica Petkovic, a ljubljanai Béke Intézet vezető kutatója. Weyer arra mutatott rá, hogy csak a meglévő médiumok jövőjéről beszélgettek, pedig sok ezek közül eltűnik majd, viszont lesznek olyan minőségi tartalomszolgáltatók is, amelyek kisebb szervezetekben, akár nonprofit módon működnek majd.

Petkovic pedig a Nyugat és Kelet közötti különbségeket hangsúlyozta. Szerinte ugyanis egy keleti, balkáni újságíró teljesen más problémákkal küzd, mint egy nyugati: a gazdasági és politikai érdekcsoportok kiszolgálójává válik, miközben megbecsültsége folyamatosan csökken és egyes országokban az átlagbér alatt keres. A szlovén kutató szerint csak közösen lehet fellépni az efféle tendenciák ellen, például egy európai sajtóhálózattal. Ám ezt rengeteg tényező akadályozza, ezek közül a legszembetűnőbbek a nyelvi különbségek – zárta szavait Brankica Petkovic. Az esemény a Független Médiaközpont huszadik születésnapjának megünneplésévvel zárult.