Vujity Tvrtko megtalálta Kolumbusz tojását

Vujity Tvrtko és Trianon: vagy a műsorkészítő ostoba, vagy a műsorkészítő tartja ostobának a nézőket.

Tölgyesi Gábor
2016. 06. 05. 17:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Talán nem vehető rossz néven egy magyar turistától, ha életében először a bécsi Hofburg kincstárában járván rácsodálkozik Bocskai István ott őrzött koronájára. Történészek, hétköznapi történelemkedvelők tisztában lehetnek azzal, az erdélyi fejedelem koronája miként került a bécsi udvar birtokába, s hogy a Monarchia felbomlása és Trianon után milyen román–magyar jogvitának köszönhetik az osztrákok, hogy még ma is plakátokon hirdethetik: Bocskai koronája az övék. De képzeljünk el egy televíziós műsort, ami mindezt sosem hallott szenzációként tálalja a nézőknek. Joggal feltételezhetnénk: a műsorkészítő vagy ostoba, vagy a nézőket tartja ostobának.

A hétköznapi történelemkedvelők is e két felvetés között ingadozhattak, ha szombat este a Duna Televízión megnézték Vujity Tvrtko legújabb műsorát. A Tvrtko túlmegy minden határon első epizódja, A könyv titka azzal lett propagálva, hogy a TV2 egykori arca „barátjával és útitársával”, Suha Györggyel döbbenetes titokra lelt a trianoni békediktátum mintegy félezer oldalas könyvében, miután átlapozták. Ehhez képest egy teátrális felvezetés után „megtudhattuk”, az Osztrák–Magyar Monarchiának koncessziós területe volt a Peking kikötővárosaként számon tartott Tiencsinben, miután a Monarchia katonái, így magyarok is szégyenteljes módon részt vettek a bokszerlázadást követő nemzetközi büntetőexpedícióban.

Tvrtkóék „felfedezéséhez” érdemes tudni, hogy a trianoni békediktátum szövege magyarul is hozzáférhető, pusztán annak tartalma miatt Franciaországban forgatni s fellapozni a könyvet szemfényvesztés. Azon túl, hogy Suha György barátja Tvrtkónak, a médiában leginkább Afrika-szakértőként ismerhettük meg – továbbá Gambia tiszteletbeli konzuljaként, Horn Gyula kormányfő sajtótitkáraként vagy az MSZP külügyi műhelyének vezetőjeként. Jelenleg miniszteri biztos a külügyben, meglepő az állítólagos tájékozatlansága, még ha nem is Kína vagy Trianon a szakterülete.

A „magyar gyarmatról” ugyanis, ha máshonnan nem, Polonyi Péter sinológus írásaiból már több évtizede értesülhettünk. A Falanszter blog szerzője, Jamrik Levente is írt Tiencsinről egy remek, azóta többször idézett tanulmányt, s a sztorit olyan történelmi magazinokban is publikálta, mint a BBC History vagy a Múlt-kor. Mégpedig öt évvel ezelőtt. Ráadásul dokumentumfilmet is készült-készül forgatni a tiencsini magyar kolóniáról – a film storyboardját szintén 2011-ben védette le a FilmJusnál –, ám a mű pályázatát a Magyar Média Mecenatúra Ember Judit Programja legutóbb idén utasította vissza. Pedig Jamrik Levente producernek nem egy Afrika-szakértőt kért fel, hanem Huang Szilviát, aki évekig vezette a Közelebb Kínához című magazinműsort – épp a Duna TV-n. Igaz, ő nem is miniszteri biztos.

Furcsa, hogy Vujity Tvrtko „több hónapos trianoni kutatómunkája” során mindezekkel nem találkozott. Hivatkozni nem hivatkozott rájuk. S még furcsább, hogy a műsort követő stúdióbeszélgetésen a történészek mindehhez csak statisztáltak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.