Szőcs Géza visszavágott a németeknek

Szőcs Gézáék csak akkor kritizálnák a kormányt, ha agresszorként lép fel az újságírókkal szemben.

Múlt héten a német PEN Club levélben utasította vissza a magyar testvérszervezetének meghívását. Szőcs Gézáék a magyar PEN Club fennállásának 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre invitálták a németeket, akik azonban nem jönnek, mert a magyar szervezet magatartása nem fogadható el számukra.

Évek óta aggodalommal figyelik a működésüket, írja Josef Haslinger, a német PEN Club elnöke. Úgy vélik, a magyar PEN Club nem tesz elvárható mértékben eleget az alapokmányban rögzített kötelezettségeinek, vagyis nem lép fel a rasszizmus és a gyűlölködés ellen, és nem áll ki a békében élő emberiség eszméje mellett. Szőcs Gézáék ugyanis nem fogalmaztak meg kellő kritikát a magyar kormány menekültpolitikája ellen, és nem tettek hitet a kisebbségek jogainak védelmében. A magyar fél kritikamentessége már a nemzetközi szervezet 2013-as konferenciáján is téma volt, Haslinger pedig figyelmeztet, nem szerencsés, ha a PEN Club elnöke a miniszterelnök tanácsadója is egyben.

Szőcs Géza terjedelmes válaszában hangsúlyozza: szervezetük semleges, nem foglalkozik politikával. – Magyarországon nem sérülnek a gondolatszabadsághoz, a lelkiismereti szabadsághoz, a véleményszabadsághoz való jogok. A cenzúra ismeretlen – írja a kormánybiztos. Majd hozzáteszi, csak akkor kritizálnák a kormányt, ha az írókat vagy az újságírókat agresszió érné a hatalom részéről. Az Origo átszabásáról és a Népszabadság felfüggesztéséről Szőcs nem tesz említést.

Nehezményezi ugyanakkor, hogy működésükbe bárki bele akar szólni, majd figyelmezteti Haslingert: az október 2-i népszavazáson a magyar társadalom beállt a kormány mögé menekültkérdésben (arról nem ír, hogy a szavazás érvénytelen lett). – Magyarország több alkalommal fogadott már be menekülteket, ugyanakkor történelmi tapasztalataink miatt mi szkepszissel figyeljük az Európába érkező tömegek tényleges szándékait – toldja meg Szőcs. Majd Konrád Györgyöt idézi, aki szerint okos döntés volt lezárni az ország határait.

A kormánybiztosi pozícióról szólva Szőcs azt írja, Ceausescu diktatúrája alatt fontos tapasztalatokra tett szert a szólásszabadsággal kapcsolatban, nem kell hát kioktatni. – Az európai kultúrát és értékrendet semmi nem veszélyezteti jobban, mint az az iszlámra hivatkozó mentalitás, amely Európában egyre fenyegetőbb – véli Szőcs. – Ám az emberiség legnagyobb problémája abból fakad, ha megpróbáljuk mások életét irányítani, gyámkodva felettük.

A szemérmetes elnök

Szőcs Géza levelében sokat elmond saját jelentőségéről, ám néhány részletről szemérmesen hallgat. Nem árulja el Haslingernek például, hogy csaknem 8 milliárd forintnyi közpénzt kapott a kormánytól elvileg a milánói expó magyar pavilonjára, gyakorlatban szinte szabad felhasználásra. Nem említi azt sem, hogy szintén az adófizetők pénzéből gründolt egy költészeti díjat, amelyet aztán – bár a díjazottak kimagasló alkotók – ő maga változatos eszközökkel igyekezett lejáratni. És arról is hallgat, hogy a Janus Pannonius-díj átadóján azzal a lendülettel barátjának, a Magyar Idők című kormánypárti lap rovatvezetőjének, Orbán János Dénesnek is kiutalt egy elismerést. Szigorúan a sajtószabadság jegyében.