Szőcs Géza levelében sokat elmond saját jelentőségéről, ám néhány részletről szemérmesen hallgat. Nem árulja el Haslingernek például, hogy csaknem 8 milliárd forintnyi közpénzt kapott a kormánytól elvileg a milánói expó magyar pavilonjára, gyakorlatban szinte szabad felhasználásra. Nem említi azt sem, hogy szintén az adófizetők pénzéből gründolt egy költészeti díjat, amelyet aztán – bár a díjazottak kimagasló alkotók – ő maga változatos eszközökkel igyekezett lejáratni. És arról is hallgat, hogy a Janus Pannonius-díj átadóján azzal a lendülettel barátjának, a Magyar Idők című kormánypárti lap rovatvezetőjének, Orbán János Dénesnek is kiutalt egy elismerést. Szigorúan a sajtószabadság jegyében.
