Bővül a Nyugat információs arzenálja

Erősödik az angolszász világ talán legszebben csengő hangja, a BBC. A keleti propagandát is ellensúlyoznák.

Tizenegy új nyelven indít programokat a brit közszolgálat, így 2017-től hat Afrikában és öt Ázsiában beszélt nyelven, köztük koreaiul is lesz BBC-rádióadás. Bővítik a digitális szolgáltatásokat, a videó- és mobiltartalmak elérhetőségét is. A Tony Hall vezérigazgató által bejelentett expanzió célja, hogy a BBC centenáriumára, 2022-re világszerte félmilliárd emberhez juttassák el a „független és pártatlan újságírás és világklasszis szórakoztatás legjobbját”.

Mint fogalmazott, a BBC Világszolgálata a korona ékköve, ami a mai közönségnek már nem mond sokat, de a 19–20. században Indiát értették alatta, a brit gyarmatbirodalom legjelentősebb darabját. Akár tudatos volt, akár elszólás, ez a fogalmazás kitűnően rámutat arra, hogy állami intézményként

a BBC nemzetközi tevékenysége nem lehet független a mindenkori brit kormányok politikai céljaitól,

ami egyúttal azt jelenti, hogy az angolszász világ kitűnő információs, illetve információs hadviselési és propagandaeszközének az expanziójáról is szó van most.

Erről az aspektusról azért sem szabad megfeledkezni, mert a globális célközönségű orosz és kínai médiahálózat megerősödésével a korábban domináns angolszász, illetve általánosságban nyugati információs fölény elillant. Számos biztonságpolitikai elemzés, de publikus konferencia – Budapesten például a brit hátterű Danube Institute rendezett ilyet – is síkra szállt amellett, hogy

a hidegháborúban olyan sikeres információs küzdelmet újra kellene indítani,

illetve megerősíteni, mert a szabadpiaci médiumok tevékenysége ebben a környezetben nem elég hatékony. Mint ismert, a Szovjetunió bukásával, a nyugati érdekszféra kibővítésével ezek a tevékenységek, melyeknek a zászlóshajói a Szabad Európa és az Amerika Hangja voltak, többé nem élveztek prioritást, s ennek csak az ukrajnai válság nyomán kezdődött meg a felülvizsgálata.

Bár ezekről a célokról szégyenlősen és persze érthetően nem tesz említést a BBC, a közleményben azért szó esik az orosz hírszolgáltatás kiterjesztéséről, „regionalizált változatokkal a környező országok számára”, ami az orosz külpolitikai erőfeszítés hangsúlyát képező közeli külföldet jelenti. Ugyancsak ide tartozik az angol nyelvű BBC Világszolgálatba irányuló beruházás, „több eredeti újságírással és szélesebb agendával”. A missziós tudat tetten érhető Fran Unsworth, a BBC Világszolgálat igazgatójának szavaiban is, aki úgy fogalmazott: „Független műsorszóróként továbbra is relevánsak maradunk a 21. században, amikor sok helyen nemhogy több, hanem kevesebb véleménykifejtésre van mód.”

Az információs és pszichológiai hadviselésben, illetve stratégiai kommunikációban jártas szakemberek emlékeztetnek: sokrétű tevékenységről van szó, mely széles eszközkészletet igényel, s ebben a technológia fejlődése csak növeli a feladatok számát, hiszen kiterjesztette az információs teret. Míg más médiumokon, például a közösségi interneten közelharc folyik direkt eszközökkel és precíz célkiválasztással, szükség van széles körű közszolgálati jelenlétre is, melynek pártatlan imázsa nagyon fontos a terítési szélesség megőrzése érdekében. Ez azért is fontos, mert egy ilyen, nagyrészt

pontos és pártatlan, illetve szórakoztató tartalmat szolgáltató médiumban elhelyezett kevés, jól időzített, de annál fontosabb propaganda és dezinformáció hatékonysága rendkívül nagy lehet.

Hasonlóan fontos ezeknél a nagy elérés, hallgatottság, nézettség miatt kritikus pillanatokban az elhallgatás, illetve késleltetés képessége is. Egyfajta kifinomult jó zsaru – rossz zsaru módszert kell elképzelni, melyben a BBC-hez hasonló közszolgálati médiumok a Nyugat információs képességi spektrumának egyik végén, a nyílt propagandatevékenység a másik végén helyezkedik el.

###HIRDETES2###