A jelek szerint nem sértett törvényt a TV2 november 10-ei villanóreklámjaival, amelyekkel a paksi atomerőművet népszerűsítette. A politikai pártok felháborodtak, és törvénytelenséget emlegettek a kormányközeli televízió hirdetései kapcsán, a szakemberek óvatosabban, de szintén kritizálták a gyakorlatot és az azt lehetővé tevő jogi környezetet is.
A villanóreklám ötlete az ötvenes években született, de azóta sem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy valóban érzékelhetően hatna az agyra. Valamiféle hatást viszont mindenképpen gyakorolhatnak az ilyen reklámok, nem véletlenül tiltják jogszabályok – mondta lapunknak Forgács Attila szociálpszichológus.
A vonatkozó 2008-as XLVIII. reklámtörvény azonban a „tudatosan nem észlelhető” reklámokról szól, amelyek eszerint olyan hirdetések, amelyek „az időtartam rövidsége vagy más ok következtében” nem érik el a befogadó tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbét.
Márpedig ha valaki észrevette a hirdetést, és panaszt tett miatta, akkor az már nem tekinthető szublimináris, azaz tudatküszöb alatti befolyásolásnak. Hiszen – e szerint a logika szerint – mégiscsak észrevették, tehát nem tudatküszöb alatt hatott, következésképp a nézők panasza alaptalan – illusztrálta a helyzetet a szociálpszichológus.
Ugyanezzel védekezett az Index és a Forbes megkeresésére a TV2 is. Mint írták, az MVM hirdetései – az általuk „sting megjelenésnek” nevezett villanóreklámok – 14 képkockán, tehát mintegy fél másodpercen keresztül láthatók voltak. Így a nézők tudatosan észlelhették a reklámot, amely így nem sértett törvényt. Egyébként is, bár ritkán használt, de 2011 óta terjedőben lévő hirdetési formáról van szó – tették hozzá –, az MVM Pakssal pedig a tudomány világnapja alkalmából működtek együtt, ennek voltak részei a villanóreklámok. Azt is írták, hogy két éve egy hasonló esetben már vizsgálta a csatorna gyakorlatát a fogyasztóvédelem, de végül megszüntette velük szemben az eljárást.
Forgács szerint most sem valószínű, hogy az eddigi precedensek alapján a törvényesség kérdése felmerüljön, hiába indított vizsgálatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az ügyben. Hozzáfűzte: hossztól függetlenül egyébként nyilvánvalóan, ahogy minden reklám, úgy az ilyen módon vetített, fél másodperces hirdetések is hatnak a befogadóra. Maga a „tudatküszöb alatti befolyásolás” definíciója is eléggé puha, emiatt borzasztóan nehéz ezen a területen érvényt szerezni a fogyasztók érdekeinek – fejtegette.
Maga a műfaj egyébként valóban nem teljesen ismeretlen, bár nem túl elterjedt – tájékoztatta lapunkat Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Egy 2015-ös felmérés szerint ugyanis a televíziós reklámoknak összesen egy százaléka valóban 5 másodpercnél rövidebb reklámszpot – idézte fel. Hozzátette: ezek olcsóbb megjelenési formák, de egy MVM Paks valószínűleg nem költséghatékonysági szempontok alapján döntött emellett. Hozzátette: azok a hirdetések, amelyeknek a hossza még az egy másodpercet sem éri el, az etikusság határmezsgyéjét súrolják. Hiszen éppen az idő rövidsége miatt a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Egyrészt nincs ideje felismerni a reklámidő alatt a hirdetőt, másrészt a szpot vetítési ideje alatt nincs ideje elkapcsolni másik csatornára, ha inkább elkerülné a reklámot – mondta.
A fél másodperces hirdetések ténye ugyanakkor igen nagy felháborodást generált a politikai közbeszédben. Az ellenzéki P (Párbeszéd) szerdán közölte, hogy az NMHH-hoz fordul, az LMP és az MSZP emellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál is bejelentést tett a villanóreklámokról. A szocialisták csütörtökön még tüntettek is a televízió székháza előtt, mondván: követelik, hogy a Fidesz és „házi tévéje”, a TV2 „fejezze be a törvénytelen agymosást”.
Más okokból kifolyólag, de a Jobbik is harcban áll a TV2-vel: Vona Gábor pártelnök a róla készült, lejáratónak nevezett tévériport ügyében tervez jogi lépéseket tenni, amelyben álláspontja szerint meghamisították a nyilatkozatát. A televíziót egyébként sem kímélik a botrányok, kevesebb mint két héttel ezelőtt egy hajléktalanokról szóló, negatív hangvételű riportjuk miatt kényszerültek magyarázkodásra.
