Ahogyan azt korábban mi is megírtuk, a médiatanács elutasította a közmédia népszavazási dömpingje elleni panaszt, amely azt kifogásolta, hogy az M1 Kommentár nélkül című blokkjában kizárólag a kormány álláspontjával egyező vélemények jelentek meg. A médiatanács levelének cirkalmas, többszörösen összetett mondatai – ilyenekért mifelénk már általános iskolában is elégtelen járt a fogalmazásra – már önmagukban is kimerítik a jogi csűrés-csavarás fogalmát, hát még ha a sorok mögé nézünk. A testület végső soron a hatáskör hiányával söpörte le az asztaláról a beadványt, illetve a szerkesztői szabadsággal, a „kiegyensúlyozott, pártatlan, objektív” tájékoztatás absztraktságával indokolta a döntését.
Ezzel a médiatanács lényegében véve amellett érvelt, hogy szubjektív, mit tekintünk objektívnek. Szerencsére azonban vannak módszerek, mi több mérőszámok, melyek alapján megítélhető a tárgyilagosság teljesülése. És ha már a médiatanács csak bejelentésre vizsgálódik, olyanok is vannak, akik ezt maguktól megteszik helyettük. A médiatörvényt idézve, „az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás” érdekében melegen ajánljuk a médiatanács figyelmébe a Democracy Reporting International (DRI) jelentését.
A berlini székhelyű agytröszt a kvótareferendum kampányának kellős közepén, szeptember 8. és 22. között vizsgálta az öt legnézettebb magyar televíziós csatornát. Górcső alá vették többek között, hogy a műsorok milyen arányban és hosszan sugározzák a kormány álláspontját, milyen mértékben jelenhet meg az ellenzék a képernyőkön, és külön figyelték a népszavazás körüli kommunikációt is. Szoros, kemény küzdelem után ugyan, de jár az aranyérem az M1-nek, mely hajszállal maga mögé utasította a TV2-t a kormány szócsöve címért folytatott versenyben.
A DRI vizsgálata szerint az M1 95 százalékban, a TV2 89 százalékban, a Hír TV 53 százalékban, az ATV 46 százalékban, végül az RTL Klub 39 százalékban sugárzott olyan tartalmat, amely a kormány álláspontját népszerűsítette vagy támogatta. A közszolgálati adó nemcsak az arányokat tekintve, de mennyiségileg is messze vitte a prímet, az M1-en a menekültkérdéssel, a népszavazással foglalkozó hírblokkok átlagosan 119 másodpercesek voltak, de a TV2 bulvárhíradójába is befért még 55 másodpercnyi migránsozás. A migránskérdés megítéléséről pedig minden szónál ékesebben álljon itt a DRI grafikája:
Persze nemcsak a mennyiség, de a minőség is fontos. Az M1-en 86 százalékban az első hír a menekültügyről szólt, ami a hasonló hírcsatornának számító Hír TV-n csupán kevesebb mint minden harmadik, az ATV-n minden második esetben fordult elő. A DRI kutatásának egyik legelkeserítőbb statisztikája mégis talán az, ami a kiegyensúlyozottságot írja le: az M1-en egy híradón belül 6 százalékban fordult elő, hogy eltérő véleményeket ütköztettek volna, de ebben a többi csatorna sem muzsikált túl jól. Az ATV-nél is csak 21 százalékban, a HÍR TV-nél 26 százalékban, a TV2-nél 30 százalékban, az RTL Klubnál 47 százalékban fordult elő, hogy eltérő vélemények érveket cserélhettek.
