Migránsok hozzák a megoldást?

Bevándorló muszlim közösségektől várnak piaci föllendülést a pásztorok.

A pásztormesterségről készített cikket a kormánypárti Magyar Idők. Ünnepi számában egy olyan gyakorló pásztor szólalt meg, akinek felmenői évszázadok óta űzik ezt a mesterséget, s aki Kína, Ausztrália és Új-Zéland piaci folyamataival is tisztában van. A Mátra egyik völgyében a magyar juhait és gyimesi rackáit legeltető Földi Gyula hosszasan fejtegeti a lapnak az állattartás szakmai és erkölcsi kérdéseit, történeti áttekintést adva róluk. A bárányágazat válságának legnagyobb problémáját a kereskedelem és a marketing hiányosságainak, valamint a dél-olasz fogyasztói szokások megváltozásának tulajdonítja.

„Földi Gyula úgy érzi, inkább a viszonteladók, mint a piacokat felkutató kereskedők intézik a bárányok külföldre juttatását. És ez nagy baj, mert Magyarországon nagyon alacsony a fogyasztás, de lassan az olasz piac is elvész, amely hosszú ideig a juhtartók legbiztosabb támpontja volt. Megváltoztak a fogyasztói szokások. A magyarok leginkább az olasz csizma alsó részére szállítottak élő bárányt. Ott a mai napig az a szokás, hogy a nagycsalád anyja, a mamma elmegy a piacra, rámutat egy bárányra, azt helyben leölik, megnyúzzák, hazaviszi, és a friss bárányt tálalják föl az ünnepi asztalon.”

Ezután kiderül, hogy Földi Gyula az okokat és a megoldást is a globalizáció hatásában látja. „A családok ma már Dél-Olaszországban sem olyanok, mint régebben, nem hallgatnak a mammára, hamburgert esznek, meg ki tudja, milyen fantázianevű kóficot – mondta keserűen Földi Gyula. Ezen a nyáron már nagyon megéreztük ezt a jelenséget, mert Ferragosto – nálunk Nagyboldogasszony napja – a legnagyobb ünnepek egyike, ilyenkor az olaszok régebben rengeteg bárányt vettek, idén azonban olyan nyomott áron akartak vásárolni, hogy csak nevettünk rajta. Ma már látszik, hogy akarjuk, nem akarjuk, a juhpiacot előbb-utóbb a bevándorló muszlim közösségek fogják életben tartani.” A migránskérdést Földi Gyula egyáltalán nem tragédiaként éli meg, ahogyan fogalmaz a Magyar Időknek, „amíg juhászok vannak, a világ rendjével sincs baj”.

Az ünnepi számban néhány oldallal arrébb azonban Jókai Anna író a vele készült interjúban rántja le a leplet e piaci logika álságosságáról. Mint mondja, „a migráció [ ] ördögi szándéknak a terméke, amelyből véghetetlen rossz származik. A kereszténység nem azt jelenti, hogy birkák vagyunk, hanem hogy bárányok. Az irgalmasság jegyében sem szabad megengedni, hogy a farkas megegye a bárányt. Úgy látom, hogy apokaliptikus rossz kezdődik a világban, a demokráciaexport nem működik, az embereken ott kellene segíteni, ahol élnek. A tévhiteket kellene az értelmiségnek markánsan, őszintén, nem a gyűlölet hangján, de határozottan elutasítania.”