Közel 19 milliárd forintot költ a következő öt évben magyar labdarúgásra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Egészen pontosan azoknak a versenysorozatoknak a közvetítése kerül ennyibe 2016 és 2021 között, amelyeket a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szervez. Azaz a válogatott világ- és Európa-bajnoki selejtező mérkőzéseinek műsorra tűzése még csak benne sincs a szakértők szerint igencsak túllőtt összegben.
A szerződést még a futó bajnokság előtt, azaz valamikor tavaly nyáron kötötték, az MTVA azonban csak a napokban hozta nyilvánosságra a kontraktus értékét, korábban nem árultak el róla részleteket. Bár elvileg februárban reagáltak egy erre vonatkozó közérdekűadat-igénylésre, a válaszok – az e-mail-fiók megszüntetése miatt – nem értek célt, később pedig más elérhetőségre már nem kívánták ismételten megküldeni az adatokat. Az elutasítást azzal indokolták, hogy jogszabály szerint „egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylésnek” nem kötelesek eleget tenni, függetlenül attól, hogy nem új kérésről, hanem korábbi válaszok ismételt megküldéséről volt szó.
Az idényenkénti durván 3,8 milliárd forintos díj némi növekedést jelent a korábbiakhoz képest. A legutóbbi, még 2012-ben kötött megállapodásban ugyanis ennél 250 millió forinttal kisebb összeget rögzítettek. Ráadásul azt eredetileg nem is egyedül fizette az MTVA. A köztévé a Chello Central Europe-pal adott be közös ajánlatot, amely az akkor még a tulajdonában lévő Sport TV-n tűzte műsorra a meccseket. Az M4 sportcsatorna indulásával azonban változott a helyzet: az MTVA kivásárolta korábbi partnerét, így a 2015/2016-os szezonban a vagyonkezelő alap már egyedül állta a 3,54 milliárdos cechet (emellett egy 600 milliós megállapodást is kötöttek a Sport TV-t időközben átvevő AMC-vel, aminek értelmében utóbbi cég lemondott az MLSZ-szerződésben rögzített jogairól).
A 2012-es kontraktus tavalyi lejárata miatt kiírt tenderen a Magyar Nemzet értesülése szerint ugyanakkor már kizárólag az MTVA indult. Az érdeklődés hiánya nem meglepő: a kezdetektől egyértelmű volt, hogy piaci szereplő nem fog annyit fizetni a hazai bajnokság közvetítésének lehetőségéért, mint a közmédia. A közvetítési jogok ugyanis az MTVA 2012-es feltűnése óta erősen túlárazottak. A korábbi évek megállapodásai alapján szakértők szerint az élvonalbeli magyar bajnokság műsorra tűzésének lehetősége legfeljebb egymilliárd forintot érhet. Ezt erősíti az is, hogy az öt évvel ezelőtti kontraktusban a Chello szinte pontosan ekkora összeget vállalat magára. Épp ezért vélekedtek sokan úgy, hogy az MTVA által fizetett évi 2,5 milliárd tulajdonképpen egy az egyben rejtett állami támogatás.
Az biztos, hogy a közvetítések nézettsége nem indokolja a sokmilliárdos jogdíjat. A hazai élvonalbeli bajnokság, azaz az OTP Bank-liga őszi szezonjában az élőben adott mérkőzéseket is átlagosan mindössze 150 ezren kísérték figyelemmel, a felvételről sugárzott meccsekre már csak hetedennyien voltak kíváncsiak, az ismétlések pedig átlagban 11 ezer embert sem vonzottak.
Az MTVA csatornáin ősszel ilyen-olyan formában 290 OTP Bank-liga-mérkőzést adtak le, amelyek összesített nézettsége szűk tízmillió volt. Ha ezt összevetjük a fél szezonra vonatkozó, nagyjából 1,9 milliárd forintos jogdíjjal, akkor minden nézőért (csak a jogdíjjal) 190 forintot költött a köztévé. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az MLSZ-szel kötött szerződésben – legalábbis vélhetően, hiszen hivatalosan erre vonatkozó adatokat az MTVA egyelőre nem adott – nem csak az NB I meccsei vannak benne. A másodosztályú bajnokságból, a Merkantil Bank-ligából azonban alig több mint tizedannyi összecsapást tűzött műsorra ősszel a köztévé, mint az élvonalból, ráadásul ezek nézettsége hagyományosan jóval alacsonyabb.
Bár az MLSZ-szel kötött megállapodás értékét tekintve kiemelkedik még a labdarúgással kapcsolatos szerződések közül is, véletlenül sem csak 19 milliárdot költ futballközvetítésre az MTVA. A 2016-os Eb és a 2018-as vb selejtezőiért 752 milliót, a következő két világbajnokságért 2,3 milliárdot, a Bajnokok Ligájáért pedig a 2015 és 2018 közötti időszakra 4,3 milliárdot fizettek. Emellett a nemzetközi klubkupákban induló magyar csapatok is kaptak szűk 110 millió forintot csak a tavalyi Európa-liga-, illetve BL selejtező meccsekért. Ilyenből egyébként összesen 14 volt.
